Érdekes összeállítás, és Biczó Zalán tollából a sokadik mű, amely azokat sorolja fel, akik a kezdetekkor Győrben jogászkodtak, orvoskodtak, tanítottak; most azok kerültek sorra, akik a patinás Rába-parti ipari birodalomban dolgoztak egykor.

A szerző több mint ötszáz emberről emlékezik meg, a számszerűség mellett a sokszínűség és sokféleség is jellemzi a gyár kezdeti időszakát, hiszen számosan az Osztrák–Magyar Monarchia területéről (Ausztria, Magyarország, Szilézia és Morvaország), valamint Németországból érkeztek a kisalföldi városba, ahol fejlett munkakultúrát honosítottak meg. Az életrajzok mellett korabeli tudósítások is felidézik az 1896-tól 1939-ig feldolgozott korszakot.

A címnek megfelelően a lexikonban mérnökök, művezetők és tisztviselők szerepelnek, vannak köztük világhíres szakemberek, magyarok és külföldiek. A bécsújhelyi Austro-Daimler képviseletében Ferdinand Porsche külső konzulensként és szaklektorként is együttműködött a győriekkel. Ludwig Tlaskal Edler von Hochwall vezérőrnagy tervei alapján 1904-ben Győrben készült a világ első – mechanikus – négykerék-hajtású vontatója.

A zseniális járműmérnök, Winkler Dezső a brünni Műszaki Főiskolán diplomázott, aztán műhelygyakornokként kezdett a Waggon-gyárban, ahol 1929-től részt vett a Krupp-licenc alapján készülő Rába traktor és a FIAT-származású Austro Super busz tervezésében, majd a MAN-dízelmotorgyártás beindításában. Winkler Dezső tervei alapján készült a magyar királyi honvédsereg legsikeresebb terepjárója, a Botond, amelyből 3300-at gyártottak. Sikerei ellenére 1944-ben Sopronkőhidára, majd Németországba hurcolták, ám megszökött, és 1944 márciusától munkaszolgálatosként irányította a haditermelést, hogy aztán tíz hónap múlva ismét elhurcolják – ám Münchenből ismét hazaszökött.

A kötetben olvasható Kassák Lajos önéletrajzának részlete, amelyben tízhetes rábai munkásságáról ír: „Az esztergályosok terme tisztaságban és világosságban inkább valami óriási templomhoz, mint az általam ismert műhelyekhez hasonlított. A tető két vasoszlopon feküdt, az épület négy fala csupa üveg volt, ablak ablak mellett, a magasban búgtak és morogtak a transzmissziók, a szíjak leszaladtak a padokhoz, és forgott és búgott minden, mint valami óriás óraszerkezet. Az emberek felgyürkőzötten s valami nyugalmas fölényben álltak és járkáltak a padok között. Nem napszámosai voltak a munkának, hanem irányító, parancsoló urai a gépeknek."

Biczó Zalán: A győri Magyar Waggon- és Gépgyár mérnöki-művezetői-tisztviselői lexikona, 1896-1939 Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi tér. 2015 187 oldal, 1000 forint