Viszlát, Robin!

Az ismert történet szerint a Metropolitan igazgatója egyszer az Aida próbáját nézve kikelt magából: csináljanak már valamit azzal a szerencsétlen statisztával. Melyikkel? Hát ott jobbról a másodikkal. Mit csináljunk vele? Alapozzák le jobban, a vak is látja, hogy világosabb a bőre a többieknél. De Mr. Bing, ő igazán afrikai…

Ugyanezt érzem, miközben Robin Williamst nézem a Brooklyn legmérgesebb embere című filmben. Olyan rossz, szegény, vicsorog, dühöng, de nem mint egy színész. Hanem mint aki tényleg a legmérgesebb ember Brooklynban, Amerikában, Pesten, mindenhol.

Robin Williams nem játszik jól, egyáltalán nem játszik, szívből dolgozik
Robin Williams nem játszik jól, egyáltalán nem játszik, szívből dolgozik

Nem játszik jól, mert egyáltalán nem játszik, szívből dolgozik, ahogy nem volna szabad a kamerák előtt, mert a kamera nem azt leplezi le, aki csal, hanem aki igazat mond. Kicsi ember összetörten, ül a vizsgálóasztalon abban a kórházi pendelyben, fekete zokniban, cipőben, de pucér alféllel. Örülök, hogy ilyen kevesen vagyunk a moziban, valamiért nem lobbant fel mindannyiunk vérszomja, hogy na, megnézzük, milyen is volt Robin Williams a halála előtt, milyen egy gyakorló depressziós, úton a maga ácsolta vesztőhely felé. Pont olyan, amilyennek képzeljük, nem látszik a szeme, az arca grimaszban rögzült, és nem, nem jön majd el érte egy szép orvosnő, hogy kihúzza majd az East Riverből.

Mindenféle önvédelmi érvrendszerek indulnak be, mégis filmként szeretném nézni a filmet, és lám, a szép orvosnő, Mila Kunis voltaképpen egészen ügyes, jobb, mint amit kinéztem volna belőle. Ez csak egy film, nem is neki készült eredetileg, az eredetit Assi Dayan rendezte, a félszemű izraeli hadügyminiszter, Moshe Dayan legkisebb fia. Aki egyébként szintén az év halottai között van.

Csak egy film, elmúlik, és Robin Williamsre úgy emlékezünk vissza, ahogy ő akarta, az jut eszünkbe, amikor vicces fiú volt, amikor női ruhába öltözve menetelt az utcán. Amikor jó reggelt kívánt Vietnamban, amikor a Don’t Worry Be Happy klipjében ökörködik a kamera előtt.

Fel a fejjel, mondja. De magára nem vonatkoztatja, ő zuhan, egyenesen az örvénybe. Akkor most kinek higgyünk?

BROOKLYN LEGMÉRGESEBB EMBERE

Forgalmazza: MTVA

ÉJSZAKA A MÚZEUMBAN. A FÁRAÓ TITKA

Forgalmazza: Intercom

Igazán vége

Nem tudhatták előre, de talán az ösztönök okosabbak az embernél. Amikor májusban leforgatták az Éjszaka a múzeumban utolsó jelenetét Robin Williamsszel, a rendező Shawn Levy és a főszereplő Ben Stiller is megköszönte Williams munkáját. Két percig tapsolt a stáb a színésznek, és bár előre eldöntötték, hogy a harmadik rész valóban az utolsó lesz, az élet megerősítette szándékukat. Hiába kicsi a szerep, Williams nélkül nem lehet folytatni. Két mondatot így is ki kellett vágni, mert túl baljóslatúak voltak. Már ha a bekövetkezett eseményeket lehet még jóslatnak nevezni. Tanulságként viszont a stáblistához hozzábiggyesztettek valami biztatót: The Magic Never Ends.

A varázslatnak soha nincs vége.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.