Verdi Attiláját rendezi Káel

A 200 éve született Giuseppe Verdi ritkán játszott operáján, az Attilán dolgozik jelenleg Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, akit a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Nádasdy Kálmán-díjjal tüntettek ki. A zenedrámát Budapest mellett a Sanghaji Nagy Színházban is bemutatják.

Az Attila bemutatója április 28-án lesz a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. "Érdekes kaland ez, amely nemcsak az én személyes terveimmel, hanem a Müpa jövőjével is összefügg, ugyanis egy rendkívül komoly koprodukció első állomásáról van szó. Három évre szóló együttműködési megállapodást írtunk alá a Sanghaji Nagy Színház elnökével, az Attila a közös elképzelések próbaköve lesz: vajon egy félig szcenírozott Müpa-produkció miként kerül át egy teljesen más atmoszférájú, közel 3 ezer személyes, nagy színházba?" - beszélt a produkcióról Káel Csaba.

Elmondta, hogy a magyar fél a szellemi értékeit viszi a közös "üzletbe", a zenei előkészítést, a szereplőválogatást, a látványterveket, a jelmezeket. A jelmezeket Németh Anikó (Manier) és Pan Jianhua tervezi, a díszletet pedig Bátonyi György. "A ruhák és a díszlet kivitelezése Sanghajban történik, a díszletek ott is maradnak. A színpadképet a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben - néhány elem felhasználásával - vetítéssel állítjuk elő - ismertette a részleteket Káel Csaba.

Hozzátette: tulajdonképpen hármas együttműködésről van szó, mert Budapesten a Kolozsvári Állami Magyar Opera zene- és énekkara működik közre Pier Giorgio Morandi vezényletével. Kiemelte, hogy sztárok lépnek színre a darabban: a címszerepet Giacomo Prestia énekli, Odabella a venezuelai Lucrezia Garcia lesz. Attila ellenfelét, Eziót a bolgár Vlagyimir Sztojanov, Forestót pedig a katalán José Bros személyesíti meg.

A rendező számára szinte megfejthetetlen, hogy Verdi történelmi szempontból is izgalmas remekét miért játsszák Magyarországon olyan ritkán. "Rendkívül elgondolkodtatónak tartom a zeneszerző - természetesen olasz párti - megközelítését azzal kapcsolatban, hogy miért nem foglalja el Rómát és milyen drámai vétséget követ el Attila, amiért elbukik. Remélem, erre rávilágít majd az előadásunk" - jegyezte meg Káel Csaba.

A vezérigazgató további munkáiról szólva felidézte, hogy két évvel ezelőtt a Művészetek Palotájában koncertszerűen mutatták be Jean-Philippe Rameau alkotását, az Hippolyte et Aricie-t. "A darab nem csupán ritkaság, hanem operatörténeti fordulópont is, azt szokták mondani: ez Rameau Don Giovannija. Az évad végén a Magyar Állami Operaházban viszem színre Vashegyi György vezényletével és az Orfeo zenekar közreműködésével a barokk operát" - fűzte hozzá.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.