A velünk élő múlttagadás

Börcsök Enikő másképp élte meg a rendszerváltást, mint Spiró György, akinek Kvartett című, ma a Pesti Színházban bemutatandó négyszereplős darabjában játszik. A színésznő színpadi karakterének személyiségét kereste, a mű társadalmi mondanivalóját a rendezőre bízta.

Spiró György Kvartett című színművét először 1997-ben mutatták be a Pécsi Harmadik Színházban. Az író darabját a rendszerváltás utáni Magyarországra hangolta. A Vígszínház legújabb adaptációja – melynek rendezője a Spiró szakértőjének számító Marton László – hű marad az irodalmi alapokhoz (aktualizálásról szó sem lehetett), és így mutatja meg, hogy a csaknem húsz évvel ezelőtti társadalmi problémák és anomáliák nemhogy ma is igazak, de fel is erősödtek.

Hárman a Kvartettből: Hegedűs D. Géza, Kern András és az előtérben Börcsök Enikő
Hárman a Kvartettből: Hegedűs D. Géza, Kern András és az előtérben Börcsök Enikő
Szkárossy Zsuzsa

A panellakásban élő férfi (Hegedűs D. Géza), az ajánlókban rendszerint szenilisnek illusztrált feleség (Börcsök Enikő), pénzéhes lányuk (Péter Kata) és a meg nem értett idegenként fellépő vendég (Kern András) egytől egyig kézzelfogható jelenségnek számít a mai Magyarországon. Még akkor is, ha az apropó az, hogy a vendég megköszönni és hálálkodni jött a férfihoz, mert az 1957-ben figyelmeztette, hogy „lépjen le”, mielőtt a kommunista igazságszolgáltatás megkeresné. Marton László mostani rendezése úgy válik forradalmivá, hogy a feleség karaktere passzív intrikusként is felfogható.

– Nem tartom se szenilisnek, se együgyűnek a feleség karakterét. Mindent megpróbál úgy irányítani, hogy a család épségben maradjon és a férje akaratát teljesítse, ugyanakkor marasztalja is a vendéget, kíváncsi és élvezi, hogy végre valaki vele is szóba áll – mondja Börcsök Enikő. A színésznő egyetért azzal, hogy az előadásban kitapinthatók a mai társadalompolitikai folyamatok, köztük a múlttagadás, de a rendszerváltás után, fiatal művészként nem pontosan úgy élte meg a változásokat, ahogy Spiró látja. Ezért sincs személyes, vagy ideológiai kötődése a Kvartetthez, inkább szakmai a kapcsolat. Vagyis a szerep felől közelített. Ha úgy tetszik, jobban izgatta, hogy ki lehet ez nő, aki a mákos tészta felmelegítésével képes dramaturgiai pontokat képezni a produkción belül. Ahogy fogalmaz, a rendező dolga, hogy a mű társadalmi mondanivalóját realizálja.

Börcsök Enikő a tekintélyes színházi karrier mellett számos magyar filmben is szerepelt, dolgozott többek közt Tarr Bélával, Jancsó Miklóssal, Gothár Péterrel és Szabó Istvánnal. A színházi szerepek esetében többhetes próbafolyamat során jut el a színész a karakterhez, a filmnél viszont azonnal és sokkal érzékenyebben kell játszani. Ez más képességet igényel, mint a színpadi jelenlét, és csakis a gyakorlatban tudja az ember megtanulni – hangsúlyozza Börcsök Enikő, aki 2001-ben a legjobb színésznő díjat kapta Gothár Péter Paszport című filmjében nyújtott alakításáért a Magyar Filmszemlén. Börcsök mindig nagyon élvezte ezt az „összejövetelt”, amely igazi, közös ünnep volt: még azok is elmentek a moziba, akik év közben nem tették meg. A színésznő szerint azonban ma nagy a baj: kevesen nézik, és belterjes kört érdekelnek csak a magyar filmek. Talán nem több mint szimbolikus, hogy idén már nem szemlét, hanem filmhetet szerveznek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.