– Elfogyott körülöttünk a levegő, s hiába kértünk segítséget a egri képviselő-testülettől, még azt a pénzt sem kaptuk meg, amely a szerződésünk alapján járt volna. A gazdasági válság miatt a fiataloknak már a pár száz forintos jegyár kifizetése is gondot okozott, a klub veszteségeit eddig úgy-ahogy kompen­záló büfé forgalma a harmadára esett vissza. Ebben a helyzetben nem maradt más választásunk, mint azt mondani: elég volt, itt vége – fogalmazott Juhász Mihály klubvezető.

A független klubot a Soros Alapítvány és az egri önkormányzat bábáskodásával hozta létre a kilencvenes évek közepén az Egri Alternatív Kulturális Egyesület. Azóta három alkalommal kapták meg Az év legjobb vidéki klubja díjat, de magukénak mondhatják Az év klubja, Az év legjobb zenés szórakozóhelye Magyarországon, Az év legszimpatikusabb civil szervezete, Az év nonprofit szervezete címet és Eger város Kulturális Nívódíjával is kitüntették őket. A klub rendezvényein több mint háromszázezer látogató és több ezer közreműködő fordult meg. – A kommersz programokat és a szórakoztatóipari rablógazdálkodást elkerülve, a kulturális sokszínűség jegyé­ben a koncertek mellett jótékonysági rendezvényeket, kiállításokat, filmes- és színházi produkciókat, különböző fesztiválokat fogadott be a klub, amely működése során mindvégig fontosnak tartotta a drogprevenciót, s ennek jegyében kiscsoportos beszélgetéseket, szakmai programokat szerveztünk az úgynevezett „nagy rendezvények”, koncertek mellé – fogalmazott a klubvezető. Szavai szerint igyekeztek az egri és környékbeli amatőr együtteseknek fellépési lehetőséget adni, de a klub színpadán az elmúlt másfél évtizedben megfordult a hazai zenei élet megannyi ismert szereplője is, a Tankcsapdától az Európa Kiadón, a Deák Bill Blues Banden, a Kispál és a Borzon át a Hooligansig, Péterfy Boriig, itt volt a Ladánybene 27, Hobo, a Muzsikás vagy a Csík zenekar, de érkeztek fellépők Brazíliából, az Egyesült Államokból, Angliából, Nigériából, Franciaországból is.

– Az utolsó öt évünk teli volt konfliktusokkal – mondja Juhász Mihály. A klub 2005-ben, még a szocialista-liberális többségű önkormányzattal, és a Művészetek Háza közhasznú társasággal közösen nyert el 300 millió forintnyi PHARE-támogatást az úgynevezett Szent Miklós városrész rehabilitációjára: ennek egyik feltétele volt, hogy a klubot és parkját is rendbe hozzák, és 2011 őszéig üzemeltessék, partneri együttműködésben. A 2006-os önkormányzati választások után fideszes többségű képviselő-testület alakult, amely pályázatot írt ki az EGAL klub üzemel­tetésére. A ­MIÉP akkori ­politikusai – köztük Sneider Tamás jelenlegi jobbikos országgyűlési képviselő – jelezték: a nemzeti rock képvise­lőit szívesebben látnák a MÁS színpadán, mint az addig fellépő zenekarokat. Az önkormányzat azonban később visszavonta a pályázati kiírást, amely a konzorciumi szerződés megszegésével és súlyos milliók visszafizetésével járt volna. A klub működtetése azonban ettől kezdve egyre nehezebbé vált, Juhász szerint főként ­amiatt, mert a klub melletti park fenntartását az önkormányzat helyett évekig ők finanszírozták, ezért köztartozásuk keletkezett, így nem tudtak pályázni. – Idén tavasszal mint konzorciumi partnerünkhöz fordultam a városhoz, jelezve, hogy a segítsége nélkül nem tudjuk a közös EU-s projektet folytatni. Kértem, hogy legalább azt a pénzt adják ide, amit a 2007-es költségvetésben papíron már megkaptunk, de a gyakorlatban négy éve hiába könyörgök érte. Ez egymillió forint. A válasz az volt, hogy tényleg megszavazta ezt az összeget a közgyűlés, de az a pénz sajnos már nincs meg – mondta a klubvezető.

Rázsi Botond, az egri önkormányzat kulturális ügyekért felelős alpolgármestere szerint számos megalapozatlan állítás látott napvilágot az EGAL Club működésével kapcsolatban, szerinte ehelyett inkább a tényeket kellene sorolni. Például, hogy az önkormányzat évről évre költségvetési forrást is nyújtott a klub üzemeltetéséhez, s a közpark rendben tartására is támogatást kaptak, amelyet ütemesen folyósított a polgármesteri hivatal, csak az utolsó részlet kifizetése nem történt még meg. Leszögezte: az anyagi nehézségeket, a felgyülemlett nagy összegű közüzemi számla-, adó- és jogdíjtartozást nem az egri önkormányzat okozta, és azért nem is tud felelősséget vállalni. – Van élet az EGAL után, de annak érdekében, hogy az egri fiatalok számára kulturált körülményeket teremtsünk, az önkormányzatnak várhatóan fejlesztési forrást kell találnia. Mindezt azért, mert a jelenlegi üzemeltető – az öt évvel ezelőtti komoly beruházásokat követően – nem gondoskodott a létesítmény állagmegóvásáról – mondta Rázsi Botond, aki szerint a további üzemeltetés érdekében olyan megoldást keresnek, hogy politikától mentes, nívós szórakozóhely álljon a fiatalok rendelkezésére, s a klub ajtajára az év végén ne kerüljön fel vészjósló lakat.