Éjfélkor volt a hídavatás, de a sötétség nem az ünnepi tűzijátékhoz kellett. Azért, hogy minél kevesebben legyenek jelen. Az olasz köztársasági elnök is lemondta részvételét, és nem volt ott az építész sem.

Szokatlan ceremóniával nyitották meg a Canal Grande két partja, a Piazza Roma és a vasútállomás között húzódó új hidat, amelyet az egész világon, Berlintől Buenos Airesig, összesen 40 hidat épített Calatrava a „legszebb hidamnak” nevezett. Az üvegcsoda, az olasz Alkotmány-hídja, valóban egyedülálló, kár, hogy az első két hétben rendőrök őrizték, nem biztonsági okokból, hanem mivel az alig látható lépcsőkön, a szeptemberi avatás óta, már egy tucatnyian estek el. Nem látni a fokokat. A megoldás színes matricacsík – a nemzetközi hírnevű építész átlátszó alkotásán.

Calatrava hídja szerencsétlen csillag alatt született: a hidak városában a legmodernebb híd a leglassabban, kilenc év alatt készült el, a legtöbbe került, a tervezett 6 helyett 11 millió euróba, és a kerekesszékes-lifthez még finanszírozást kell találni. Kisebb problémát jelentett az is, hogy a számtalan terhelési próba ellenére Calatrava hídja túl súlyosra sikeredett, meg kellett erősíteni a csatorna két partját tartó cölöpöket.

A velenceiek szerint nem rossz a Canal Grandén emelt negyedik híd, éjszaka szépen ki van világítva, jól lehet húzni rajta a kerekes böröndöt, de túl üveg, túl átlátszó, ráragadnak a rágógumik, télen vizesen csúszni fog – hallani a kritikákat. A velencei ügyészség egyenesen vizsgálatot indított annak kiderítésére, biztonságos-e a híd, és mi került ennyibe rajta.

Az európai divatot követve az olasz városok is XXI. századi megújulásra készülnek, de az ókori romok és a pisai ferde torony hazájában nehéz kitalálni a lakosok ízlését. Itália az az ország, ahol mindenki nemcsak a focihoz ért, az építészet szakértője is. Róma korábbi balközép főpolgármestere, az olasz Massimiliano Fuksasra bízta a városkép újjászületését, a mostani jobbközép vezetés viszont azonnal leállítatta az ostiai tengerparton tervezett két Fuksas-toronyházat, és a nem olasz, hanem luxemburgi és tradicionalistaként ismert, Lèon Krierre bízta a fáraói tervek folytatását. Nem lehet már stoppot parancsolni azonban a Fuksas Felhő-nek, annak a levegőben lebegő kongresszusi központnak, amely a római Eur-városrészben 2010-re készül el.

Lebontás várt Róma központjában, az augusztusi békeoltárt, az Ara Pacist övező üvegdobozra is, de Richard Meier 2006-ban megnyitott komplexuma egyelőre a helyén, amíg összegyűjtik a külkerületbe való kiköltöztetéséről szóló népszavazás aláírásait. Igaz, itt már Meier vitorlás-temploma áll, melyet nem kísért hasonló tiltakozás.

Vita folyik Milánóban is, ahol a 2015-ös Expóra két millió négyzetkilométert akarnak újjá varázsolni, közepén egy 200 méteres felhőkarcolóval. Aszfalttal öntik le Milánót – emelte fel szavát az egykori rockénekes, ma az olasz közvélemény első számú népvezére, Adriano Celentano, akinek a metropolisz polgármester-asszonya, Letizia Moratti, azt üzente vissza, inkább énekeljen, mint építkezzen.

A tapasztalat azt mutatja, a modern azért tetszik: a 2000-es jubileumi szent évre tervezett (és két éves csúszással megnyitott), teknősbéka tetejű római Auditórium és Zenepark sem nyerte el azonnal a lakosság tetszését, mostanra viszont Renzo Piano alkotását már teljesen birtokba vették, a hatalmas koncertterem lelkes látogatóitól kezdve a tető-játszótéren kiabáló gyerekekig.

Massimiliano Fuksas: "Felhő" - levegőben lebegő kongresszusi központ látványterve