Van is, nincs is filmes közalapítvány
Erről számolt be nemrég az egyik alapító, a Magyar Filmművészek Szövetsége (MFSZ) nyilvános közgyűlésén Sziklai János ügyvéd. Ő képviseli a filmművészszövetséget – négy másik filmszakmai szervezettel együtt – abban a perben, amelyben tavaly első fokon jóváhagyta a bíróság a közalapítvány és a Magyar Nemzeti Filmalap (MNFA) közötti egyezséget a filmes tartozások rendezéséről és a filmvagyon átadásáról.
Emlékezetes, hogy a kormányváltás után az új kabinet zárolta, majd megvonta az MMKA állami támogatását, és létrehozta – Andrew G. Vajna kormánybiztos irányításával – az állami filmfinanszírozás új szervezetét, az MNFA-t, amelynek 6 milliárdos keretet juttatott a filmes tartozások „konszolidációjára”. Egyszersmind a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal átfogó vizsgálatot tartott a közalapítványnál (a zárójelentést tíz évre titkosították, de egyes részletei napvilágra kerültek). A vizsgálat nyomán büntetőeljárás indult, amely máig nyomozati szakaszban tart.
Az MMKA 2010 nyarától nem kapott pénzt az államtól, és az említett egyezségi okmány szerint 5,3 milliárdos banki és mintegy 600 milliós, filmszakmai cégeknek járó tartozása gyűlt össze. Az MNFA az államtól kapott 6 milliárdból fölvásárolta ezeket a banki tartozásokat, rendezte a filmszakmai cégek követeléseit, és a továbbiakban már neki tartozott a közalapítvány. A két szervezet között létrejött egyezség lényege, hogy ezt az MMKA-nál levő ingatlan és céges vagyon (a Mafilm Zrt. és a Filmlabor Kft.) átadásával egyenlítik ki, a két filmvállalat az államhoz kerül. Az Orbán-kormány ezután akarta fölszámolni az MMKA-t.
Közbejött azonban az Alkotmánybíróság: az MMKA „kiradírozása” emiatt hatalmi szóval már nem ment. Ráadásul a filmművészszövetség társszervezeteivel – közbeavatkozóként – megpróbálta megakadályozni az MMKA–MNFA-egyezség bírói jóváhagyását, a filmvagyon újraállamosítását. De a bíróság elutasította ezt, és tavaly szeptemberben helybenhagyta az egyezséget.
A filmművészszövetséget képviselő ügyvéd arról számolt be legutóbb, hogy megfellebbezték a bírói határozatot, és bár két hónapos késedelemmel, az ügy már a Fővárosi Ítélőtáblánál van, igaz, ott még nem vették kézbe. Nem kizárható, hogy a fellebbezés elfogadása akár megakaszthatná a filmvagyon átadását. Erre a fordulatra azonban aligha kínálnának sokat a londoni fogadóirodákban.
Az MMKA tehát alkotmánybírósági döntés folytán nem szűnhetett meg. Noha kuratóriumának megbízatása idén január végével lejárt. Új testület kinevezéséhez az állami alapító aligha járulna hozzá. A közalapítvány irodáiban Vajna filmalapja működik, a Mafilm két szobájába költöztetett közalapítványi szekrényeket pedig legutóbb a rendőrség úgynevezett helybeni foglalással lepecsételte, mondván, az ott levő iratokra szükség lehet a hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárásban. Jogilag létezik tehát az MMKA, tevékenysége azonban ellehetetlenült. Különösen, hogy híreink szerint még több tízmilliós adótartozást is a számlájára írtak. Az állami filmalappal szemben éles kritikát megfogalmazó, Tarr Béla vezette filmművészszövetség egy „független filmalapítvány” létrehozását fontolgatja, tízezer eurós induló tőkével.
