Most már bizton kijelenthető: a magyar filmgyártás és -kultúra teljesen új időszámítása indul 2011-től. Ennek első lépcsőjeként Gál András Levente közigazgatási államtitkár múlt pénteken bejelentette, hogy a kormány május 31-i hatállyal jogutód nélkül megszünteti a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA), Andy Vajna filmügyi kormánybiztos pedig hétfő délután kihirdette a régi rendszert (le)váltó finanszírozási struktúráját.

– Áttekinthető és informatív rendszert építünk – így jellemezte Andy Vajna azt a tervet, amelyet a kormány elé fog terjeszteni a közeljövőben. Hozzátéve: a legfontosabb feladat, hogy visszacsalogassák a nézőket a mozikba, továbbá hogy a magyar kultúrát világszerte populárissá tegyék. A konkrétumokat tekintve ez azt jelenti, hogy létrehozzák a Magyar Nemzeti Filmalap közhasznú zrt-t. (MNF), ezen a gazdasági társaságon keresztül történik majd a moziba szánt művek gondozása. A játékfilmek (ezen belül a koprodukciók is), az egész estés animációk és dokumentumfilmek valamint az új tehetségek felfedezésére „finomhangolt” elsőfilmek.

Az MNF feladatai közé kerülnek a filmtörvény által meghatározott egyéb kulturális feladatok is, mint például a filmszakmai nemzetközi tevékenységek (Eurimages képviselet, Media Desk Magyarország) valamint a művek fesztiváloztatása (ezt eddig a az MMKA tulajdonában lévő Magyar Filmúnió Kft végezte, illetve végzi jelenleg is). Újdonság, hogy a nemzeti filmalap foglakozni fog a filmek jogainak eladásával (ezt eddig egy hazai magáncég, illetve nemzetközi vállalatok végezték), méghozzá nem csak a friss művekével, hanem a Magyar Nemzeti Filmarchívum tulajdonában álló jogokat is árulják majd.

Ami a játékfilmgyártás folyamatát illeti, a beadott pályázatokról ötfős grémium dönt majd. Személyi kérdésekről még nincs információ, csupán annyi: a tagokat a filmalap nevezi majd ki egy évre és szakemberekből áll majd. Lesz köztük egyetemi professzor, script doktor és marketinges is. A finanszírozási rendszerben triviális szigorítás, hogy minden egyes produkció esetében a producernek önálló projektcéget kell alapítania, így kerülve el, hogy a különböző filmek támogatásai „összecsússzanak”. Ezek után nem meglepő, hogy bejelentették: megszűnik az eddigi normatív támogatás, amely a kész filmek fesztiválsikerei, illetve a hazai nézőszám alapján járt. A Big Brother effektus pedig végigkíséri majd a teljes alkotófolyamatot: a filmalap kijelölt szakemberei végigkísérik a fejlesztés, a gyártás és a könyvelés minden állomását. Ha kell, segítenek.

Radnai Károly, a MNF gazdasági ügyeit előkészítő szakember elmondta: kétlépcsős lesz a támogatási rendszer. Alapból az adott film költségvetésének maximum az ötven százalékát lehet majd megnyerni, de maximum 150 millió forintot. Lehet majd második körben is pályázni, de ekkor a szakmai kontroll még szigorúbb lesz. „Egyengetik a marketinget, illetve a terjesztést is”, illetve a kész mű bevételeiből – nyereség esetén – a filmalap is részesül, az így befolyt összeget pedig visszaforgatják a gyártásba. Vajna ígérete szerint még idén három-négy egészestés film támogatása várható, míg a jövő évtől kezdve ez a szám elérheti majd a nyolc-tízet, természetesen az országgyűlés által elfogadott éves költségvetéstől függően. Az mindenesetre kiderült, hogy idén mintegy kétmilliárd forinttal számolhat majd a megalakuló nemzeti filmalap.

A kormánybiztos koncepciójának fontos eleme az „egy ablakos” rendszer. Magyarul: egy műfajjal egy bizonyos intézménynél lehet majd pályázni. Innentől kezdve nem meglepő, hogy a dokumentumfilmek, a kisjátékfilmek, tudományos-ismeretterjesztő, és rövid animációs művek pályáztatása – mivel elsősorban tévés tartalomról van szó – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) feladata lesz. Az itteni rendszer felállását szeptemberre ígérik, információink szerint a Budapest Filmtől érkező, korábban a TV2-nél is dolgozó Poich Lóránd feladata lesz, és mintegy 725 millió forintos keret jut rá.

Mivel a neves producer szerint a modern film alapja a forgatókönyv, a támogatásoknál a könyv minősége lesz az elsődleges szempont. Sőt, lenyúl egészen a probléma „gyökeréig”: a filmalap szoros együttműködik az ELTE új, filmkészítő szakirányával (úgy tudjuk, ennek gazdája Kovács András Bálint lesz). A tervek szerint a forgatókönyvírás oktatását nemzetközi workshopok szervezésével, világhírű filmírók és rendezők közreműködésével segítik majd elő. Vajnáék felvették a kapcsolatot a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel is, az itt tanulók részére a hazánkban forgató nemzetközi produkciókra való bejárást szeretnék lehetővé tenni. Ami még szintén biztosnak tűnik: Vajna megerősítette, hogy filmszemle többé nem lesz, de „valami díjazást kitalálnak helyette”. Hogy mit, az most részletkérdés, mert a fontosabb problémák előnyt élveznek.

Még vannak nyitott kérdések

Az MMKA számos más, filmtörvény által megszabott feladatának is új gazdákat kell még keresni. Ilyen például a filmes rendezvények, illetve kiadványok támogatása, a Mozgókép Mestere díjakkal járó jutalmak, ez lehet majd a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap asztala. Nincs még konkrét elképzelés az artmozik és a művészfilmek terjesztése terén sem, a kormánybiztos csupán annyit jegyzett meg, hogy a jelenlegi rendszer túlkomplikált, számos visszaélésre ad lehetőséget. Ám elismerte: fontos, megoldandó problémáról van szó.

A változtatások kapcsán Vajna egyeztetett az Európai Bizottsággal és közölte, nincs veszélyben a hússzázalékos adókedvezmény. A megszűnő MMKA milliárdos adósságállománya kapcsán pedig megjegyezte, felülvizsgálják, hogy az utóbbi években a producerek által felvett és vissza nem fizetett (visszatéritendő) támogatások mértékét összevetik a közalapítványi szándéknyilatkozattal felvett produceri kölcsönök mértékével. Ezek pedig minden bizonnyal kiegyenlítik majd egymást. Mindenesetre jelenleg tárgyalnak a közalapítványnak kölcsönt nyújtó bankokkal.