Üvegeztek a debreceni egyetem aulájában
A hatalmas díszablakokat a múlt század első felének neves üvegfestőjének Róth Miksának budapesti műhelyében készítették. Tervei ma már nem találhatók meg, de Vincze László, nyugalmazott rektori titkár kutatásának köszönhetően vázlatok és fekete-fehér fotók előkerültek az egyetemi kézirattárból, s ezek kiindulópontként szolgálhattak az ablakok rekonstruálásához.
A restaurálást Velledits Lajos, a Magyar Restaurátorkamara alelnöke irányította, míg Fényi Tibor történész, a budapesti Róth Miksa Emlékház igazgatója művészettörténeti kontextusba helyezte az üvegfestményeket. A műremeken látható városi, egyetemi és államcímerek heraldikai elemzésére Szálkai Tamás történész PhD-hallgató, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság tagját kérték fel.
A most felújított középső ólomüveg ablak a Szent Korona országainak jelképeiből egyesített magyar királysági középcímerrel, a debreceni kollégium képével, pajzstartó angyalokkal és az egykori névadó Tisza István családi címerével díszíttetett. A mű a nagy egyetemekhez méltó patinát sugároz, s emeli az amúgy is tekintélyes intézmény fényét. Az egyetem vezetősége ezért elhatározta: három éven belül a további négy üvegablak felújítását is befejezik, s az egyetem ezzel ünnepelheti majd az épület megnyitásának 70. évfordulóját, és törvényi felállításának centenáriumát - tájékoztatott Dr. Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora.
A Debreceni Egyetem megszakítás nélküli, 470 éves múlttal ma az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye, 32 ezer hallgatójával és 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb egyeteme, amely 15 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja.
