Ütésben a vezér

Van ilyen is: nem nyerni mindenáron? Nem kell a győzelem, ha nem volt teljesen tiszta a küzdelem? Sőt, még akkor sem, ha az ellenfél pillanatnyi kihagyása segített hozzá?!

Elvileg nem tartozik az olvasóra, de most ide kell írnom: a Képmentő képeit hónapokkal a megjelenés előtt válogatjuk ki. Ezt például tavaly novemberben mutatta meg nekem a képszerkesztő, és azért is halogattam a cikk elkészítését, mert meg akartam keresni az egykori kissrácot, aki szerepel rajta. Meg is tudtam róla, hogy ma is a Báthori-várkastélyról híres Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros 14 ezer lakosának egyike. A helyi sakk-kör vezetője szerint nem hagyott föl a játékkal, de nem tudtam vele beszélni, mert hiába hívtam többször is, valamiért nem vette föl a telefont. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) ranglistája szerint 1902 Élő-pontja van, ami erős I. osztályú vagy inkább mesterjelölti szintnek értékelhető. Vigyázat! Ez azt jelenti, hogy nagyon jól lát a táblán, mindenkinek kemény ellenfél!

Kerékgyártó, Baracsi, dr. Kamuti: az 1972-es fair play-díj nyertesei
Sportszerűségi díj, képmentő, 04.01., Fotó: Kéri Dániel,

Szóval: 1973. február 17-én, szombaton adták át az 1972. évi sportszerűségi (fair play) díjakat. A Népszabadság másnapi – akkor még vasárnap is kivitte a posta a lapot – tudósítása szerint „az írókból, újságírókból és volt kiváló sportolókból összeállított zsűri dr. Kereszty Alfonz, az orvostudományok kandidátusa, főiskolai tanár elnökletével úgy döntött, hogy kiemelkedően sportszerű magatartásért Kerékgyártó Lajosnak, a Zalka SE ökölvívójának, Baracsi Sándornak, a nyírbátori 1. számú iskola második osztályos tanulójának és dr. Kamuti Jenőnek, a BVSC tőrvívójának ítéli a díjat.”

Kamuti – „az örök második” – híres volt arról, hogy a fair play-t mindennél fontosabbnak tartotta. „A mexikói olimpián a szabályok helytelen értelmezése miatt újra kellett vívnia az ezüstéremért a francia Revenau ellen. Dr. Kamuti a jogos tiltakozás helyett kiállt a mérkőzésre (ez 1968-ban volt, győzött, és ezüstérmes lett – a szerk.). A müncheni olimpián (1972-ben – a szerk.) az egyéni tőrvívás döntőjében, az első helyet eldöntő csörtében a vitatható ítéletek ellenére is mindvégig sportszerűen viselkedett, sőt a közönség nagy tapsától kísérve, elsőként gratulált ellenfelének a győzelemhez.”

„Kerékgyártó decemberben, az MNK-versenyen Szaniszlóval mérkőzött. Ellenfele egy ütés nyomán megroggyant, de a vezető bíró nem vette észre. Kerékgyártó nem ütötte meg ellenfelét, jóllehet a küzdelem folytatódott, hanem felhívta a bíró figyelmét, hogy ellenfele nem harcképes.”

„Baracsi a téli úttörő-olimpia megyei sakkdöntőjében Szakács Gézával mérkőzött, amikor ellenfele a játszmában olyan lépést húzott, amely biztos vereségét hozta volna. Baracsi végső győzelmét kockáztatva, felajánlotta Szakácsnak, hogy vegye vissza a bábuját, és mást lépjen.”

Visszaadni a vezért, és tovább játszani! Fetrengő futballisták, reklamáló kézilabdasztárok, bírót szidó sportriporterek, hatalomra törő politikusok: tanuljatok!

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.