Ütésben a vezér
Elvileg nem tartozik az olvasóra, de most ide kell írnom: a Képmentő képeit hónapokkal a megjelenés előtt válogatjuk ki. Ezt például tavaly novemberben mutatta meg nekem a képszerkesztő, és azért is halogattam a cikk elkészítését, mert meg akartam keresni az egykori kissrácot, aki szerepel rajta. Meg is tudtam róla, hogy ma is a Báthori-várkastélyról híres Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros 14 ezer lakosának egyike. A helyi sakk-kör vezetője szerint nem hagyott föl a játékkal, de nem tudtam vele beszélni, mert hiába hívtam többször is, valamiért nem vette föl a telefont. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) ranglistája szerint 1902 Élő-pontja van, ami erős I. osztályú vagy inkább mesterjelölti szintnek értékelhető. Vigyázat! Ez azt jelenti, hogy nagyon jól lát a táblán, mindenkinek kemény ellenfél!
Szóval: 1973. február 17-én, szombaton adták át az 1972. évi sportszerűségi (fair play) díjakat. A Népszabadság másnapi – akkor még vasárnap is kivitte a posta a lapot – tudósítása szerint „az írókból, újságírókból és volt kiváló sportolókból összeállított zsűri dr. Kereszty Alfonz, az orvostudományok kandidátusa, főiskolai tanár elnökletével úgy döntött, hogy kiemelkedően sportszerű magatartásért Kerékgyártó Lajosnak, a Zalka SE ökölvívójának, Baracsi Sándornak, a nyírbátori 1. számú iskola második osztályos tanulójának és dr. Kamuti Jenőnek, a BVSC tőrvívójának ítéli a díjat.”
Kamuti – „az örök második” – híres volt arról, hogy a fair play-t mindennél fontosabbnak tartotta. „A mexikói olimpián a szabályok helytelen értelmezése miatt újra kellett vívnia az ezüstéremért a francia Revenau ellen. Dr. Kamuti a jogos tiltakozás helyett kiállt a mérkőzésre (ez 1968-ban volt, győzött, és ezüstérmes lett – a szerk.). A müncheni olimpián (1972-ben – a szerk.) az egyéni tőrvívás döntőjében, az első helyet eldöntő csörtében a vitatható ítéletek ellenére is mindvégig sportszerűen viselkedett, sőt a közönség nagy tapsától kísérve, elsőként gratulált ellenfelének a győzelemhez.”
„Kerékgyártó decemberben, az MNK-versenyen Szaniszlóval mérkőzött. Ellenfele egy ütés nyomán megroggyant, de a vezető bíró nem vette észre. Kerékgyártó nem ütötte meg ellenfelét, jóllehet a küzdelem folytatódott, hanem felhívta a bíró figyelmét, hogy ellenfele nem harcképes.”
„Baracsi a téli úttörő-olimpia megyei sakkdöntőjében Szakács Gézával mérkőzött, amikor ellenfele a játszmában olyan lépést húzott, amely biztos vereségét hozta volna. Baracsi végső győzelmét kockáztatva, felajánlotta Szakácsnak, hogy vegye vissza a bábuját, és mást lépjen.”
Visszaadni a vezért, és tovább játszani! Fetrengő futballisták, reklamáló kézilabdasztárok, bírót szidó sportriporterek, hatalomra törő politikusok: tanuljatok!
