Újraépítik az Arany ember bőgőshajóját
A bőgőshajó egy tipikus magyar folyami áruszállító hajó volt. Elsősorban gabona és más mezőgazdasági termények szállítására használták. Nevét pedig a hajó orrán található, a nagybőgő csigájához hasonlatos díszről kapta. Nevezték tetejes vagy búzás hajónak és burcsellának is.
Bóday Pál újságíró felkutatta a hajó történetét, építési technikáját, s elhatározta, hogy barátaival, hagyományos technika alkalmazásával megépít egy teljesen stílushű példányt. Egyelőre csak a makett készült el, amelyet csütörtökön mutattak be Budapesten, az újpesti Duna-parton.
A hajó megvalósításához egyelőre csak a lelkesedésük van és néhány segítő szándékú ígéret: például Komárom város támogatására vonatkozóan és a faanyag egy részének biztosoítására. A hajótestet tölgyből kell majd megépíteni, a felépítményeket pedig fenyőből. Az ötletgazdák várják a szakemberek segítő támogatását is, például szívesen vennék, ha jelentkezne olyan cigány mester, aki még ért az eszkábaszög készítéséhez.
Sajnos nemcsak a régi magyar hajóépítési technika merült feledésbe, de maga a tipikusan magyar hajótípus is, annak ellenére, hogy Jókai Mór méltó emléket állított neki híres regényében, Aranyemberben, hisz Tímár Mihály is ilyen hajóval szállította a Dunán Regensburgtól Dobrudzsáig a búzát. A regényből készült filmfeldolgozásban ennek ellenére nem bőgőshajó, csak egy uszályra épített faház látható. A dunai hajós című filmben már valamivel jobban sikerült a forgatáshoz készült rekonstrukció, mondta Bóday Pál.
Bőgőshajó makett jelenleg öt található az országban, közülük több is a Közlekedési Múzeum raktárában, ezeket használták is saját modelljük elkészítéshez, melyet egy makattkészítő kivitelezett. A valóságos méretű hajót Komáromban fogják elkészíteni, ott lesz az állomáshelye is, ahol a turisták megismerkedhetnek majd e régi magyar kereskedelmi hajótípussal. Olykor vízi utakra is elindulnak majd vele, ahogy más hasonló rekonstrukciókkal is megtették már ezt. Néhány éve például római kori gályával ereszkedtek le a Dunán passaui egyetemisták.
Bóday Pál beszélt más hazai hajórekonstrukciós kísérletekről is. Egyebek mellett megemlítette a balatoni Főnix és a Hableány nevű hajók rekonstrukciójának eddigi sikertelenségét, s a ráckeveiek tervét is egy régi tipusú hajómalom megépítésre, aminek érdekében ott egyhavi illetményéről mondott le a képviselőtestület.