Régi-új zárolás: 35 milliót vonnak el a Zeneakadémiától?
Ennek fő oka a főépület felújítására 2010-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárás elhúzódása. Első körben azért nem kezdődött meg időben a munka, mert még a legalacsonyabb ajánlat is meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. Ezután úgynevezett tárgyalásos eljárás kezdődött, amelyre az egyetem meghívta a korábbi tenderen induló vállalatokat abban a reményben méghozzá, hogy azok második körben kedvezőbb ajánlatot tesznek. Tettek is: az Arcadom-Laki-Swietelsky konzorcium nyerte meg ezt a fordulót, ez után azonban az egyik vesztes cég, a Market Zrt. a Közbeszerzési Tanácshoz fordult jogorvoslatért, mely grémium a lényegi kérdésekben nem adott ugyan igazat a pályázónak, néhány - a sajtótájékoztatón formainak nevezett - hiányosság miatt azonban az ajánlatkérőt döntésének felülvizsgálatára kérte. A legutóbbi döntési folyamat a projekt vezetői, a Zeneakadémia és a NEFMI reményei szerint még júliusban eredményes lehet. Már persze, ha a Market Zrt. nem emel újabb kifogásokat, amire azért a Régi Zenekadémián tartott összejövetelen, a közelmúltbéli események miatt senki nem vett volna mérget. Mindensetre Lakatos szerint a mostani céldátumhoz képest legfeljebb néhány hónapot csúszhat a felújítás. Kiderült továbbá: a csúszás nem veszélyezteti a projektre kapott uniós forrásokat.
A NEFMI által felkért miniszteri biztos, Bányai Miklós egyébként elsősorban a „tipikus bürokrata szemléletben”, a jogszabályi környezet sokszori változásában látja a rekonstrujció elhúzódásának okát, hiszen mint ismert, a projektről már 2007-ben kormányzati döntés született.
Mindenesetre a Liszt Ferenc téri épületben 2009 novembere óta nem rendeztek koncertet, oktatási tevékenység ott nem folyik, a zeneművészetis hallgatók egy Üllői úti épületben tanulnak, amelynek havi bérleti díja több mint tízmillió forint. Ehhez jön még, hogy a főépület bezárásával az egyetem jelentős bevételi forrásoktól is elesett, nem tudja azt koncertek, egyéb rendezvények céljára kiadni. Ez a fajta veszteség úgy 190 millió forintnyi, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem „kára”, vagyis hiánya így körülbelül 300 millióra tehető. Bányai szerint nem marad más út, mint az előremenekülés.
S hogy ez mi volna? A napi működéshez szükséges összegek előteremtésének lehetőségét a miniszteri biztos például néhány, az egyetem tulajdonában lévő, de nem vagy alig használt, a működéshez nem okvetlenül szükséges ingatlan eladásában látja. Batta András rektor szerint ilyen például az a három Teréz körúti lakás, amely eddig irodaként működött, s amelyet viszont szavai szerint ezután sem el-, csupán bérbe adna az egyetem. Bányai Miklós továbbá az intézménynek a Városligeti Fasoron található kollégiumát nevezte meg, mint értékesítendő ingatlant. Annak a villaépületnek az árából Budapest másik pontján lehetne kollégiumi célra megfelelő ingatlant vásárolni, s az egyéb felsőoktatási intézményekkel való együttműködés lehetősége is fenn áll – ötletelt a biztos.
Az „előremenekülés” másik forrása pedig a Wesselényi utcai új épület lehet, amely az egykori divatiskola átalakításával nyeri el végleges formáját, ott elvileg ősszel már meg is kezdődhet az oktatás, így a már említett Üllői úti bérlemény költségei is jelentős mértékben csökkennének. Ráadásul, folytatta a biztos, itt pluszbevételhez juthatna az egyetem, mondjuk üzleti alapú oktatással és a rendelkezésre álló szolgáltatásokból (például a modern stúdióból) is lehetne némi pénzt csinálni.
A hazai kulturális intézményeket sújtó zárolások érzékenyen érintették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet is: a kormány 228 millió forintot vont el a zenei felsőoktatás amúgy is rendkívül nehéz helyzetben lévő fellegvárától, ahol emiatt, mint újságírói kérdésre kiderült, a művésztanárok fizetése is csökkent. Mégpedig úgy, hogy az óraszámok nem változtak ugyan, az órák viszont a korábbi hatvan perc helyett negyvenöt percesek lettek, ennyi után fizet az egyetem az oktatóknak. Ez huszonöt százalékos bércsökkenést jelent.
A jelenlévő újságírók azt is megtudták, hogy „nem az utolsó zárolás volt” a korábbi 228 milliós. Véletlenül. A miniszteri biztos elejtett félmondatához hozzáfűzte: az információ nem hivatalos, s hogy nem akar többet mondani ezzel kapcsolatban. A Népszabadság kérésére aztán mégis mondott: kiderült, a közeljövőben a korábbi forráselvonás mintegy 15 százalékát kitevő újabb megszorításra számíthat az egyetem, vagyis körülbelül 33-35 milliót zárol, illetve von el a kormány. Erről "napokon belül" hivatalos formában is értesítik az egyetemet.
Lapunkhoz a délután folyamán eljuttatott pontosításában a miniszteri biztos úgy fogalmaz: "A Nemzeti Erőforrás Minisztériumot korábban - a Kormány februári döntése alapján - érintő 39,2 milliárd forintos zárolás ágazatonkénti elosztásának pontosítása van folyamatban, amely érinti a Zeneakadémiát is. Ezt a módosítást a Parlament július 11-én elfogadta, a pontos összegek a költségvetési törvény módosításának kihirdetése után lesznek részletesen lebontva. Tehát szó sincs újabb ilyen jellegű intézkedésekről, egy korábbi döntésnek csak a tárcánkat (vagyis a NEFMIT – a szerk.) érintő pontosítása történik meg" – írja Bányai Miklós.
Munkatársunk kérdésére, hogy (ugyancsak) nem hivatalosan esetleg hallott-e más kulturális intézményeket érintő további zárolásokról, úgy felelt: ha hallott volna, akkor sem mondaná el.
De nem hallott.
