A virginiai születésű, ám fiatal korát már New Yorkban töltő Al Foster hatvan évvel ezelőtt, 10 éves korában kapta meg első dobfelszerelését. Nagybőgős édesapja bátorítására hallás után játszotta a kor, elsősorban Max Roach felvételeit.

Foster

Karrierjének legfontosabb lökését az 1972-ben kezdődő három éves periódus jelentette. Miles Davis – akkoriban már kifejezetten jazz-rockos hangzásvilágú – zenekarába kapott meghívást, ahol a „dobverő-stafétát” Jack DeJohnette-től vehette át. Néhány évvel később, kisebb megszakítás után újra csatlakozott a trombitás zseni formációjához, és egészen 1991-ig, Davis haláláig tagja és meghatározó egyénisége maradt zenekarának.

Pályája későbbi szakaszában olyan nevekkel játszott együtt, mint Sonny Rollins, Herbie Hancock, Dave Holland, Chick Corea, Bill Evans, Branford Marsalis, John Scofield, Sting, John McLaughlin,  Michel Petrucciani, Michael Brecker, Kenny Garrett és sokan mások. Al Foster pályájáról sokat elárul, hogy hivatalos biográfiájában a fenti lista közel harminc névből áll mely végén – nem csak udvariasságból – a “csak néhányat említve”megjegyzés olvasható.

Al Foster végigmuzsikálta, sőt most is aktívan muzsikálja egész életét, és ezzel együtt a jazz zene majdnem teljes történetét.

Április 27-i koncertjén saját formációjával, három fiatal muzsikustársa „kíséretében” lép fel a BJC színpadán. Az Al Foster Quartettben Marcus Strickland szaxofonozik, Adam Birnbaum zongorázik és Doug Weiss nagybőgőzik.