Az előkészítés során 264 hazai lelőhelyből 162 limes-helyszínt tartottak alkalmasnak a jelölésre, s mostanáig folytatták az önkormányzatokkal az egyeztetést. A többség igent mondott, szívesen vett részt a jelölési programban. Ugyanakkor olyan fontos helyszín például, mint Győr, nem képviseltette magát az egyeztetésen. Hasonlóképp Naszály, Mocsa, Bezenye sem. Így maradt 121 magyar helyszín, amely támogatólag vesz részt a programban.
 
Elkészült a szlovák helyszínek jelölési dokumentációja, valamint az osztrák várományosi lista is. Ezek felelősei is itt lesznek Budapesten jövő kedden, a jelölési projekt befejező szakaszáról rendezett konferencián. Az előkészítést az EU Central Europe programja 2 millió euróval támogatta. A projektet Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora vezeti.

A Római Birodalom pannóniai határszakasza minden bizonnyal a tizedik magyar világörökségi helyszín lesz. A birodalom több mint 5500 kilométer hosszú limese Észak-Angliától Európán és Kisázsián át Észak-Afrikáig húzódik, húsz mai állam területén. A cél, hogy minden megmaradt szakasza felkerüljön a világörökségi listára.

Eddig az észak-angliai Hadrianus-fal lett világörökség 1987-ben, a felsőgermániai limes szakasz 2005-ben és a skóciai Antonius-fal 2008-ban. A következő a mi Duna menti, 415 kilométeres limes szakaszunk lehet. Ez 2013-ban kerülhet a világörökségi cím jelöltjei közé, s leghamarabb 2014-ben kaphatja meg a címet.

A világörökségi nevezés évek óta készül. Az előzetes, úgynevezett tentatív listát, amelyen a bemutatandó helyszínek első összeállítása szerepel, már eljuttatták az UNESCO-hoz 2008-ban. Ezek egyeztetése folyt mostanáig. A jelölésre alkalmas 164 magyar helyszín 60 önkormányzat és még ennél is több magántulajdonos területén helyezkedik el. Velük külön-külön egyeztetni kellett, hogy készek-e világörökségi helyszínné válni, s végül 121 helyszínnel volt sikeres az egyeztetés.

Aquincumban Láng Orsolya régész dolgozik a feltáráson