A színpadi mű ötlete Szemző Tibor első himalájai utazása idején fogalmazódott meg. Elsőként a film, Az élet vendége - Csoma-legendárium jött létre. Világszerte jelentős fesztiválokon vetítették. Szemző 1999-es himalájai utazása során hangfelvételeket és - 8 milliméteres kamerával - filmfelvételeket készített. E filmes naplók és Sári László forgatókönyve alapján indult a forgatás 2003-ban Szaladják „Taikyo" István operatőrrel. Ez a forgatott képanyag alkotja a film egyik rétegét, míg a másik réteg Roskó Gábor régi diafilmeket idéző festményein elevenedik meg, amelyek animációs jelenetekben kelnek életre és repítik mesés tájakra a néző-hallgatót.

Az opera cselekményének vázát is e két réteg váltakozása alkotja, alapvető hangulatukban is különböznek, hiszen az Indiában és Tibetben készült felvételek alatt megszólaló szövegek forrásanyaga javarészt a keleti gondolkodásmód és bölcselet, míg az animációk legendái a gyerekkor mesevilágát idézik.

Az opera Csoma életútjának megjelenítése mellett azt a lelki átalakulást, belső utat igyekszik végigjárni - hangok és képek segítségével -, amelyet Csoma Sándor járt vagy járhatott be. A téma titokzatossága, Csoma legfőbb karaktervonása: a zárkózottság okán különleges vonzerőt jelentett a szerző számára. Ennek átadásához igénybe veszi a képeket, az instrumentális és vokális zenét, valamint a verbális, nyelvi muzsikát is. Az opera zenei rétegeinek egyik fontos elemét ugyanis a több nyelven megszólaló beszélt szövegek alkotják, melyek - mivel csak kevés hallgató számára közvetítenek jelentéstartalmat - elsősorban zenei vonásaikat tárják a hallgató elé.

Sári László szövegkönyvének irodalmi forrásanyaga egyebek közt Sztrabón, Milarepa, Su-la-ce, Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma, Sziddhartha Gautama Buddha és Francis Bain művei, valamint a Puránák és a Tibeti halottaskönyv. Így hallhatjuk azoknak a nyelveknek a zenéjét, amelyeken Csoma beszélt és értett, köztük az ógörög, az arab, a perzsa, a szanszkrit, a páli, a bengáli, a hindi és sok más nyelvet, szólaljanak meg beszéd- vagy énekhangon.

Szemző számára rendkívül fontos a beszélt szövegek zenébe történő beemelése, technikája eltér a „Sprechtgesang" megszokott zeneszerzői alkalmazási módszerétől. A szövegkönyvet először kiválasztott nyelvekre „hangszereli", ezután készülnek el civil beszélőkkel a hangfelvételek, s azok aztán az operai szövetbe ágyazva nyerik el végső formájukat.

A darabot a 2008-as nagysikerű wroclawi világpremier után október 7-én mutatják be Magyarországon, a Művészetek Palotájában. Ebben a produkcióban, narrátorként tér vissza a színpadra Törőcsik Mari, aki egyébként jelenleg Kaposváron is bemutatóra készül.

Az előadás során az operai „cselekmény" hatalmas filmvásznon kel életre, egyidejűleg Csoma belső hangját és a róla szóló varázslatos történeteket a vetítéssel teljes összhangban a szerző - énekesekből, hangszeresekből, mesemondóból álló - társulata szólaltatja meg.