Tordason átnevelték a tagságot
Nem volt gyenge hónap 1978 januárja, így érthető, hogy a megérdemeltnél kisebb figyelmet kapott a tordasi Egyetértés Termelőszövetkezet zárszámadása. Pedig, ahogyan a Népszabadság korabeli riportjából kiderül, nagy dolgok történtek ebben a tsz-ben, olyanok, amikre máshol az egész szocializmus kevésnek bizonyult. A Képmentő-sorozatunk fotója miatt előbányászott tudósításból azonban kiderül az igazság.
Azt meg lehet érteni, hogy a korabeli sajtóban az Egyetértés zárszámadásánál voltak fontosabb hírek ekkoriban. Hogy mást ne mondjunk: 1978 januárjában hozták haza Amerikából Magyarországra a koronát. Az űrtörténelemben pedig rögtön két fejezetet is írtak. Először a Szaljut-6 űrállomáshoz a már ott lévő Szojuz-26 legénysége és űrhajója mellé csatlakozott a Szojuz-27 is, és ezzel beköszöntött a váltott legénységű űrállomások kora. Nem sokkal ezután pedig, még mindig januárban, fellőtték a világ első teherűrhajóját, a Progressz-1-et.
Idehaza javában épült az Adria-kőolajvezeték, megkezdődött a Nyugati pályaudvar felújítása, megérkeztek az első Bzmot motorvonatok, a Délkerbe pedig a vékonyhájú kubai lénarancs. Kijutott a szomorúságból is: meghalt Nagy László költő, éppen akkor közölte nekrológját a Népszabadság, amikor a tordasi riportot.
A csaknem egész oldalas zárszámadási beszámoló rossz is és vonalas is. Ilyen gyenge propagandaszöveget inkább a 60-as évek képeihez talált cikkekben olvastam eddig, a 70-es évek végéről többnyire jobb, újságszerűbb írásokkal hozott össze a Képmentő. Ezt a riportot nyugodtan tanítani lehetne, ha valaki be akarná mutatni, milyen is volt egy pártlap. Szerzőjének nevét fedje jótékony homály, ha már eddig előlem elfedte, hiszen sohasem találkoztam még e kolléga cikkével.
Gyöngyszemekre azonban egy ilyen írásban is bukkanhat az ember, a rossz szöveg is képes megmutatni jól a kort. A sok fényező mondat után kiderül például, hogy a zárszámadáson ugyan senki nem állt elő problémával, de morgolódás azért van. Az erdőmajori állattenyésztő telepen kifogásolták, hogy a plusz feladatok elvégzéséért nem kapnak jóváírást vagy bért.
A szerző nem egy beleérző típus: meghökkentőnek nevezi az érvelést, ugyanis szerinte ennek a munkának bele kell férnie a tízórás munkaidejükbe. Kap is megerősítést, ugyanis Czigány Lajos fogatos brigádvezető, Kelemen József traktoros és Udvaros János szarvasmarha-gondozó az mondja erre, hogy nem ez a jellemző felfogás. Rögtön meg is tudjuk, hogy mi:
"Vannak, persze hogy vannak csak a maguk anyagi érdekeit szem előtt tartó emberek. A túlnyomó többség azonban nem ilyen. S ha valamire büszke lehet ennek a szövetkezetnek a tagsága, az éppen az emberek gonolkodásmódjának az egészséges megváltozása."
Az ezt igazolandó bekezdésből a sorok között olvasva megismerhetjük a tsz-szervezés rövid történetét:
"Nem is olyan régen, 12-15 évvel ezelőtt még óriási különbségek voltak a szövetkezeti tagok egyes csoportjainak a felfogása között. S ránézésből meg lehetett mondani, rájuk volt írva, ki volt a tsz-szervezés előtt módosabb gyúrói, kevés földű tordasi vagy cselédsorsú erdőmajori ember. Most már csak az tudja, ki, milyen réteghez tartozott régen, aki ismeri őket: összekovácsolta, egységessé tette az embereket a közös munka."
Nézzük mi számított kritikus hangnak egy ilyen írásban:
"Dél körül ér véget a közgyűlés, amely bizony lehetett volna elevenebb is. Például azáltal, hogy a beszámoló vagy az egyes munkaközösségek nevében felszólaló tagok foglalkoznak a közgyűlés előtt megtartott tanácskozásokon kialakult véleményekkel. Legközelebb remélhetően sor kerül erre is."
Mielőtt azonban még belebonyolódnánk a negatívumokba, jön a boldog vég:
"A gyűlés után közös ebéd nincs. De van bensőséges, ünnepi hangulat ezen a januári hétköznapon, amikor méltán töltik el jó érzések mindazokat a tagokat és vezetőket, akik a tsz tavalyi eredményeit lelkiismeretes munkával létrehozták, s idei terveinek teljesítéséért is megtesznek minden tőlük telhetőt."
A bensőséges hangulatot alighanem segítette a képen látható részesedésfizetés. Ez a fotó nem jelent meg a lapban, ahol pedig négyet is közöltek a cikkhez. A kiegyensúlyozottság jegyében az egyiken az elnök mondja a beszédét, a másikon fejkendős nyugdíjas tagok, a harmadikon pedig ellenpontozásként "A fiatalok egy csoportja".
A legjobb a negyedik, amelynek így szól a képaláírása: Részlet a szarvasmarhatelepről. Pedig itt nem a Toldiból vagy egy grandiózus zeneműből ragadtak ki egy részletet, hanem a tehenészet egyik karámját fotózták le. A teljesség igénye nélkül.