Top-les: Sok a korpa
Egyrészt egymást oltják ki a filmek, másrészt az amúgy sem túl nagy érdeklődést teljesen elaprózzák. Teljesen érthetetlen például, hogy miért kell egyszerre négy francia filmet (Oly sokáig szerettelek, A provance-i fűszeres, Az osztály és a Külvárosi mulató) bemutatni. Nem is került föl egyik sem a listára.
Azaz értem, legalábbis sejtem az okot: mindegyik film szerepelt a nemrég megrendezett Francia filmnapokon, és ezek után - gondolom én - a „nagy marketinget" meglovagolva bedobták őket a forgalmazásba is. Hiba volt, a semmit (a számok ezt mutatják) nem lehet kamatoztatni.
Ami pedig a listás műveket illeti, Hannah Montana bebizonyította, hogy van potenciális nézőjük a tinifilmeknek Magyarországon - persze, ha amerikai. Csaknem háromszor annyian ültek be (a tengerentúlon amúgy nagyot bukó) a Hannah Montana: A filmre, mint múlt héten az Álom.net című magyar változatra. Utóbbi, az év eddigi legkiábrándítóbb fércműve, egyébként nem sokat veszett a népszerűségéből, tartotta a második víkenden is a tízezer nézőt. Ezzel egyébként elviekben dobogós lehetne a film, csak épp a bevételei (és a box office adatokat világszerte ez alapján mérik) maradnak el jócskán a többi filmétől. Magyarul, nem stimmel valami, legalább olcsóbban árulták rá a jegyeket. Esetleg olykor ingyen.
A többi toplistás újdonság átalagon alul teljesített, a könnyed nevettetős műfajok egymás ellen vonták el a közönséget, a Spancserek és a Miért éppen Minnesota? nem fog nálunk kasszát robbantani. Alig négyezer nézővel pedig a kilencedik helyen indult Stephen Daldry A felolvasó című drámája. Ez is disztribúciós hiba: ha az Oscar-díj kiosztó környékén, megfelelő kampánnyal sikerül volna piacra dobni, nem kullogna a tabella alján.