A film persze nem született volna meg az alapjául szolgáló képregény nélkül, azaz a folyamatért ezúttal a Marvel a felelős. De, mielőtt mindenki értetlenkedni kezdene, hogy miről is beszélek, gyorsan jöjjenek a tények: csakúgy, mint a tengerentúlon (ahol embertelen sok pénzt, 85 millió dollárt fialt), Magyarországon is pole pozíciót harcolt ki magának az X-Men kezdetek: Farkas című film a nyitó hétvégén.

Nem elírás: Wolverine a magyar változatban Farkas lett. Nem most, már az első X-Men moziban, kilenc évvel ezelőtt. A sajtóban már többször megjelent a forgalmazó álláspontja, miszerint a fordítás során azért változtattak állatfajt, mert Magyarországon jobban ismerik a farkast. Magyarán szerintük az embereknek fogalmunk sincs, mi a rozsomák. Az, hogy ilyen szinten hülyének nézzék a  nézőket, illetve a potenciális nézőket, még itthon is ritka. Különösen, hogy a képregény fordítói ragaszkodtak a Rozsomák névhez.

Egyszóval Rozsomák eredettörténete nem sikerült rosszul, üdítően más, mint az X-Men széria korábbi részei. Kevesebb a mutáns mutatvány, ezáltal a technika és az akciók között még a történetnek is maradt tér. Mondjuk ez a minimum egy személyiségfejlődést taglaló műben, még akkor is, ha csupán egy comics figuráról van szó. Igaz, ezt már egyre kevesebben tartják észben.

Rozsomák esetebén pedig ennek különösen nagy a tétje, mivel enigmatikus mivolta a legfőbb jellemzője. Legnagyobb erőssége és gyengesége is egyben, hogy nincsenek emlékei korábbi életéről, folyamatosan keresi önmagát. Gavin Hood rendező érezte a felelősséget, az eredet sztorit a képregényhez való  maximális hűséggel ültette át a filmvászonra. A főcím alatt futó montázs, amelyben a két testvér, Rozsomák és Kardfog több évtizedes, háborúkon átívelő előéletét sűrítették, egészen zseniális, kár, hogy ezt a szintet nem tudták tartani.

A drámai ívet azért sikerült megőrizni. Mivel előre tudjuk, hogy Rozsomák minden emlékét, érzését el fogja veszíteni („úgyis tudjuk, mi a vége fíling"), a lényeg, hogy ezek olyan értékek legyenek, amelyek súlyossá teszik a veszteséget. És az is. Hugh Jackman pedig egyszerűen pazarul alakítja az állati és gyengéd énje között őrlődő szuperhőst.

Harmadik helyen indult a Michael Clayton író-rendező műve, a Kettős játék. Erről a filmről sok mindent elmond a címe..., mindemellett roppant ironikus ábrázolása a multicégek viszonyrendszerének, a menedzservilágnak, és persze az ipari kémkedésnek. Talán még fontosabbak is ezek, mint hogy a két főszereplő, Clive Owen és Julia Roberts remekül alakítja a gátlástalan embertípust.

Kilencedik helyen indult hazánkban minden idők legsikeresebb francia vígjátéka (több mint 12 millió néző Franciaországban), az Isten hozott az isten háta mögött. „Tisztességesen elkészített vígjáték. Nem több" - gondolom a fimről. No meg azt, hogy több mint rejtély, miért pont ez volt ekkora dobás. Íme, egy újabb mozis X-akta.

Jelenet a X-Men kezdetek: Farkas című filmből