Dől a pénz az Operaházba

Majdnem a duplájára, 8,3 milliárd forintra nőhet 2013-ban az Operaház büdzséje, ha a jövő évi költségvetési törvény módosító indítványát megszavazza az Országgyűlés – jelentette be az Operaház hétfői évadnyitó társulati ülésén L. Simon László kulturális államtitkár.

Az idén 4,4 milliárdból gazdálkodott a Magyar Állami Operaház, a színházak közül eddig is ez az intézmény kapta a legtöbb állami támogatást. Mint köztudott, az opera amúgy sem olcsó műfaj. Az énekeseken túl zenekart, énekkart és gyakran balettkart is fizetni kell egy-egy előadáshoz. (Ráadásul a balettegyüttesnek önálló előadásai is vannak.) Nem beszélve arról, hogy a ház díszlet- és jelmezkészítő tárai szintén költségesek.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a hétfői évadnyitón bejelentette: ha minden jól megy, 2013-ban 8,3 milliárd forintra bővülhet a dalszínház büdzséje. Nyilván azért emeli meg a kulturális kormányzat az intézmény költségvetését ilyen mértékben, mert ezzel kívánja támogatni a feltehetően márciusban újranyíló Erkel Színház működését is.

Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató mindezen túl abban reménykedik, a mérlegfőösszeg 2013-ra eléri a 10 milliárd forintot. Ráadásul elindíthatják a népnevelő programjukat, amelyben – ha a kormány zöld lámpát ad az elképzelésnek – 75 ezer középiskolás legalább egyszer eljuthat egy operaelőadásra, az Operaház nagyköveteinek közreműködésével.

A megbízott fő-zeneigazgató, Héja Domonkos első bemutatójuk, a Hunyadi László kapcsán elkészült lemezfelvételről beszélt, a megbízott balettigazgató, Solymosi Tamás pedig bemutatta az Operaház két új művészeti főtanácsadóját, Marton Éva operaénekest és Nagy Iván balettművészt.

Az Operaház megbízott ügyvezető-műszaki igazgatója, Mozsár István elmondta: az Erkel-beruházást az állam 1,7 milliárd forinttal támogatja. A kivitelezői közbeszerzési pályázatot kiírták, amelyben nem az volt a legfontosabb elem, ki tudja olcsóbban átépítni a teátrumot, hanem, hogy a megjelölt összegből ki valósítja meg a legtöbb fejlesztést. Az előminősítés után – ha minden a tervek szerint alakul – november 5-én nekiláthatnak a munkákhoz. Március elejétől pedig játszani is lehet a II. János Pál pápa téren. Ez nem jelenti azt, hogy ekkorra el is készül az épület: a munkák nyáron folytatódnak, és szeptember végére fejeződnek be. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel tárgyaltak arról, hogyan juthatnának házi színpadhoz és extra próbatermekhez, ahol az Erkelbe szánt előadásokat próbálhatnák.

Az Operaház biztonsági B-tervet is készített: alternatív játszóhelyet szervez, ha netán nem készül el a színház. Remélik, a tavaszi műsortervüket mindenképpen megvalósíthatják.

Mozsár arról is beszélt, a nyáron megújították a belső világításrendszert, és az Operaház díszvilágításának első modulja is elkészült, szponzori segítséget várnak a teljes cserére. A balett-társulat kérésére megújult a titkárságuk, jó néhány öltöző, zuhanyozó és a balett-terem. A Jókai úti próbatermükbe új kazán került, és az első emeleti falfelület felújítását is elkezdték. A forgalmi teret az eredeti logika szerint alakítják, megnyitják azokat az utcai bejáratokat is, amelyek eddig zárva voltak. Operamúzeumot terveznek és kávézót, valamint frissítik a dalszínház szuvenírkínálatát.

A társulati ülésen Moldován Stefánia operaénekesnőt és Makai Péter díszlet- és jelmeztervezőt posztumusz díjazták. Moldován Stefánia testvére, Moldován Domokos vette át a kitüntetést, cserébe Szász Endre egyik, az énekesnőről készült művét ajándékozta az intézménynek. Új örökös tagja is lett az dalszínháznak Andor Éva operaénekesnő személyében.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.