Dől a pénz az Operaházba
Az idén 4,4 milliárdból gazdálkodott a Magyar Állami Operaház, a színházak közül eddig is ez az intézmény kapta a legtöbb állami támogatást. Mint köztudott, az opera amúgy sem olcsó műfaj. Az énekeseken túl zenekart, énekkart és gyakran balettkart is fizetni kell egy-egy előadáshoz. (Ráadásul a balettegyüttesnek önálló előadásai is vannak.) Nem beszélve arról, hogy a ház díszlet- és jelmezkészítő tárai szintén költségesek.
L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a hétfői évadnyitón bejelentette: ha minden jól megy, 2013-ban 8,3 milliárd forintra bővülhet a dalszínház büdzséje. Nyilván azért emeli meg a kulturális kormányzat az intézmény költségvetését ilyen mértékben, mert ezzel kívánja támogatni a feltehetően márciusban újranyíló Erkel Színház működését is.
Ókovács Szilveszter megbízott főigazgató mindezen túl abban reménykedik, a mérlegfőösszeg 2013-ra eléri a 10 milliárd forintot. Ráadásul elindíthatják a népnevelő programjukat, amelyben – ha a kormány zöld lámpát ad az elképzelésnek – 75 ezer középiskolás legalább egyszer eljuthat egy operaelőadásra, az Operaház nagyköveteinek közreműködésével.
A megbízott fő-zeneigazgató, Héja Domonkos első bemutatójuk, a Hunyadi László kapcsán elkészült lemezfelvételről beszélt, a megbízott balettigazgató, Solymosi Tamás pedig bemutatta az Operaház két új művészeti főtanácsadóját, Marton Éva operaénekest és Nagy Iván balettművészt.
Az Operaház megbízott ügyvezető-műszaki igazgatója, Mozsár István elmondta: az Erkel-beruházást az állam 1,7 milliárd forinttal támogatja. A kivitelezői közbeszerzési pályázatot kiírták, amelyben nem az volt a legfontosabb elem, ki tudja olcsóbban átépítni a teátrumot, hanem, hogy a megjelölt összegből ki valósítja meg a legtöbb fejlesztést. Az előminősítés után – ha minden a tervek szerint alakul – november 5-én nekiláthatnak a munkákhoz. Március elejétől pedig játszani is lehet a II. János Pál pápa téren. Ez nem jelenti azt, hogy ekkorra el is készül az épület: a munkák nyáron folytatódnak, és szeptember végére fejeződnek be. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel tárgyaltak arról, hogyan juthatnának házi színpadhoz és extra próbatermekhez, ahol az Erkelbe szánt előadásokat próbálhatnák.
Az Operaház biztonsági B-tervet is készített: alternatív játszóhelyet szervez, ha netán nem készül el a színház. Remélik, a tavaszi műsortervüket mindenképpen megvalósíthatják.
Mozsár arról is beszélt, a nyáron megújították a belső világításrendszert, és az Operaház díszvilágításának első modulja is elkészült, szponzori segítséget várnak a teljes cserére. A balett-társulat kérésére megújult a titkárságuk, jó néhány öltöző, zuhanyozó és a balett-terem. A Jókai úti próbatermükbe új kazán került, és az első emeleti falfelület felújítását is elkezdték. A forgalmi teret az eredeti logika szerint alakítják, megnyitják azokat az utcai bejáratokat is, amelyek eddig zárva voltak. Operamúzeumot terveznek és kávézót, valamint frissítik a dalszínház szuvenírkínálatát.
A társulati ülésen Moldován Stefánia operaénekesnőt és Makai Péter díszlet- és jelmeztervezőt posztumusz díjazták. Moldován Stefánia testvére, Moldován Domokos vette át a kitüntetést, cserébe Szász Endre egyik, az énekesnőről készült művét ajándékozta az intézménynek. Új örökös tagja is lett az dalszínháznak Andor Éva operaénekesnő személyében.