A felújításkor előbukkant üregből az 1944-es népszámlálással kapcsolatos 6300 irat került elő, melyek kétszázezer budapesti zsidó tervezett németországi elpusztítását készíthették elő.

A Parlament tőszomszédságában lévő lakásban még augusztusban az egyik munkás lelt rá a papírokra, amikor csavarhúzóját az egyik repedésben papírok akasztották meg. – Először azt hittük, a szomszéd tapétája került elő – mondta a The Guardiannak a lakás egyik tulajdonosa, Berdefy Brigitta.

Miután azonban kéziratok kerültek elő, férjével téglánként kibontották az üreget, és 61 kilogramm poros, de jórészt sértetlen dokumentumot bányásztak elő.

A Budapest Főváros Levéltárának átadott dokumentumokat Kenyeres István, a levéltár főigazgatója vizsgálta meg, aki példátlannak minősítette a leleteket, és úgy vélte, a holokauszttal kapcsolatos eddigi ismereteink jelentős bővülését eredményezhetik. Szeptember óta a levéltár munkatársai egyenként vasalják át és vizsgálják meg az iratokat, egyebek között ismert neveket keresve az összefirkált papirosokon.

A német megszállást két hónappal követő, 1944 májusában végrehajtott népszámlálás lényege a zsidó lakosok lakóhelyének összeírása volt, hogy később őket a gettóba, majd a németországi koncentrációs táborokba deportálhassák. A budapesti lakásban talált iratok az egyes házak lakóinak listáját tartalmazták, pontosan megjelölve, hány keresztény és hány zsidó élt az adott házban.

A mostani leletekből az is kiderül, hogy később azokat a házakat alakították át sárga csillagos házakká, amelyekben eredetileg is több zsidó élt.

Kenyeres István a brit lapnak elmondta, számításai szerint még 23 ezer eddig ismeretlen dokumentum rejtőzhet valahol, melyek az 1944-ben történtek teljes megismeréséhez járulhatnak hozzá. Ezek akár más budapesti lakások falai mögött bújhatnak meg.