Telefonközpont-rajzolással túlélni a haláltábort
A kiállításban e feltalálók, alkotók tárgyait, kísérleti eszközeit, hozzájuk kapcsolódó dokumentumokat láthatnak a látogatók, így az első magyar számítógép, a nagy magyar gyógyszergyárak, a Richter és a Chinoin termékei, a Weiss gyár egy motorkerékpárja, a golyóstoll, és sok más olyan tárgy, amelynek alkotója érintett volt a borzalmakban.
Digitálisan olvasható Kozma László azon „pepitafedeles füzete", amelyben a mauthauseni és günskircheni lágerekben – azért, hogy szellemi és testi épségét megőrizze – telefonközpont terveket vázolt fel.
A tárlat emlékeztet arra is, hogy a kutatások szerint az iparban dolgozó 140 000 zsidónak a 95%-a kisiparos volt, illetve munkás és tanonc. Az ő munkájuk is hozzájárult Magyarország sikereihez, s a nácizmus őket is kitaszítottá tette.
A Sorsok és találmányok című kiállítás főhajtás a magyar iparban dolgozó minden polgártársunk előtt, akiknek ártatlanul kellett szenvedniük a népirtás poklában.
Az alábbi kutatók, feltalálók életét mutatja be:
· Arany Dániel matematikus
· Aschner Lipót, a Tungsram gyár felfuttatója és vezérigazgatója
· Bíró László József, a golyóstoll megalkotója
· Bródy Imre, a kripton töltésű izzólámpa feltalálója
· Goldberger Leó textilgyáros
· Heller László, a mai napig használt Heller-Forgó hűtőtorony egyik névadója
· Hiller József, a magyar alumíniumipar úttörője
· Kozma László, az első magyar számítógép megépítője
· Richter Gedeon, a Richter gyógyszergyár megalapítója
· Selényi Pál, a 20. század talán legjelentősebb magyar kísérleti fizikusa
· Szily Pál orvos-kutató, a kolorimetriás pH-mérés kidolgozója
· Wolf Emil, a Chinoin alapítója
· a Weiss család tagjai
A bemutatott alkotók életútjáról a közeljövőben konferenciát is rendeznek a Közlekedési Múzeumban, valamint egy tanulmánykötet is megjelenik, amely a kiállítás katalógusát is tartalmazza.