Szőcs Géza már a jövőre tekint
Mint arról lapunk annak idején elsőként beszámolt, idén februárban a kormányzat a kezdés előtti utolsó pillanatban fújta le a Szépművészeti Múzeum térszín alatti bővítését, majd – a szakma számára is váratlanul – meghirdette egy új múzeumi épületegyüttes megvalósítását a Városliget szélén. Októberben ehhez kapcsolódva a kormány a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum „újraegyesítéséről” is döntött, az új intézmény vezetője, Baán László főigazgató pedig kormánybiztosi megbízást kapott a projekt előkészítésére és a teljes magyar múzeumi rendszer „áttekintésére”.
A sajtóbeszélgetésen egyértelműen kiderült: a konkrét tervezés ennél nem is jutott még tovább. Jövő június végéig kell dönteni arról, hogy mely intézmények kerülhetnek az új múzeumi negyedbe – a Szépművészeti és a Galéria anyagából alakítandó Új Képtár mellett a jelenleg Kecskeméten, alapítványi keretek között működő fotómúzeum szokott még szóba kerülni –, és 2013 őszén szeretnék kiírni a nemzetközi tervpályázatot. 2012 vége a határideje ugyanakkor az úgynevezett Andrássy-negyed koncepció kiadolgozásának.
Szőcs Géza szavaiból kiderült: az Andrássy-negyed a Liget már működő intézményeire és az Andrássy út környékén fellelhető, zömmel állami tulajdonban lévő, kulturális célra hasznosítható ingatlanokra alapozna. Számos igen tetszetős példa is elhangzott, miközben az államtitkár természetesen azt is hangsúlyozta, hogy a tulajdonviszonyok pontos felmérése és a költségkalkuláció is a jövő feladata. Így tehát deklaratíve gondolatkísérletként hallhatott a sajtó arról, hogy a Néprajzi Múzeum ideális helye lenne a MÁV üresen álló, gigantikus, Andrássy úti irodaháza, vagy hogy a Kassák Múzeum méltó elhelyezést nyerhetne egy modern stílusú, Bajza utcai villában. Szó esett a Nyugati pályaudvar eddig bontásra szánt vasbeton csarnokairól – Hargita csarnokok –, amelyeknek a műemlékké nyilvánítását és vasúttörténeti-műszaki múzeumi hasznosítását szorgalmazza az államtitkár. De ugyanezzel a konkrétsággal került szóba a kisföldalatti remíze (Vasarely Múzeum), akárcsak a magántulajdonban lévő Szent Szív iskola és az egykori Balettintézet is.
Az államtitkár mondandójából a vájtfülűek két információt mindenképp leszűrhettek. Egyrészt, hogy a budai Vár kiürítése mellett a Kossuth téri egykori Kúria – ma Néprajzi Múzeum – kiköltöztetése is ismét napirendre került. (Mint emlékezetes, az első Orbán-kormány idején is fölmerült ez a terv, ráadásul irreálisan rövid, pár hónapos határidővel.) Másrészt, hogy a Szépművészeti és a Galéria összeolvasztásával nem ér véget az intézményi integráció: a jelek szerint kormányzati szinten tételesen is szóba került már a Néprajzi beolvasztása a szentendrei Skanzenbe, illetve az évtizedek óta kiállítóhely nélkül működő Magyar Építészeti Múzeum egybegyúrása az örökségvédelmi szervezet valamelyik alegységével.
Ezen konkrétumok mellett azonban mindössze annyit sikerült megtudni, hogy az új múzeumnegyed előkészítésére 150 millió forint áll rendelkezésre, s hogy a megvalósítást továbbra is EU-s forrásból képzelik el az illetékesek. Ami viszont az álmodozást illeti, az államtitkár abban láthatóan meglehetősen messzire jutott. A sajtótájékoztatón némi meglepetést keltve szóba került például a kisföldalatti kocsijainak visszacserélése az eredetiekre, a Dunán a középkorban használatos repülő komp helyreállítása, akárcsak az Andrássy-szobor ügye. Ez utóbbit Szőcs Géza az Andrássy út elején, az Erzsébet téren állítaná fel, s mivel a háború után megsemmisült, az is eszébe jutott már, hogy esetleg „üvegszerű anyagból, huzalokból” rekonstruáltatná, jelezve, hogy ez az elpusztult szobor fantomja. Az ötlet már csak azért is figyelemre méltó, mert mint ismeretes, a kormány jelenlegi álláspontja szerint a Kossuth tér 1944-es állapotát szeretnék helyreállítani, amelynek része az Andrássy-szobor is. Igaz, a helyén látható József Attila-emlékről épp Szőcs Géza jelentette ki, hogy nem híve az elmozdításának.
