Péntek délelőtt a nickelsdorfi városházán Szőcs Géza kormánybiztos és miniszterelnöki főtanácsadó átvette az Osztrák Lovagkeresztet.

Szőcs elsősorban az éppen negyed százados jubileumához közeledő Páneurópai Piknik megszervezéséhez nyújtott hozzájárulásáért, tágabb értelemben pedig a szovjet típusú szocialista diktatúrák elleni küzdelméért kapta az elismerést.

Szőcs Géza Teknős Miklós / Népszabadság

A '80-as években társaival az Ellenpont nevű szamizdat kiadvány szerkesztésében vett részt, később el kellett hagynia Ceausescu Romániáját, a Szabad Európa Rádió munkatársa, irodavezetője is volt.

Szőcs némi késéssel érkezett a helyszínre, ahol többek között Kriza Ákos miskolci polgármester várta. Méltatói beszédéből világos volt, hogy nem színtiszta protokolleseményről van szó, a díj személyre szól, pontosan tudják, kinek és miért adományozzák.

Olyan, határokon könnyedén átlépő európai és világpolgárként írták le Szőcsöt, aki emblémája lehetne az európai egységtörekvéseknek, aki otthonosan mozog országok és kultúrák között szenvedélyes intellektuális kíváncsiságától hajtva.

Bármilyen megdöbbentő volt ezt az aktuális magyar kormány egyik tisztségviselőjéről hallani, aki ismeri az író-költő-világutazó Szőcsöt, annak be kellett látnia, hogy a jellemzés megállja a helyét.

A kitüntetés átadója, Nickelsdorf polgármestere is az európai egység szimbolikus pillanatairól beszélt. Nem csak 1989 kora őszéről, amikor (a Páneurópai Piknik után néhány héttel) az osztrák-magyar határon több tízezer NDK-állampolgár kelhetett át, akik Nickelsdorfban kaptak humanitárius segítséget; a kistelepülés „a szabadság kapuja" volt sokak számára már 1956-ban is.

Szőcs a méltatások alatt őszintén meghatottnak látszott és arról beszélt a díjat megköszönve, hogy nem csak érdemének, de szerencséjének is tekinti, hogy, úgymond, a jó oldalán harcolhatott a gonosz ellen és tanúja lehetett a jó győzelmének.

Utalt a „rövid huszadik század" koncepciójára is, amely épp száz éve kezdődött Gavrilo Princip, a trónörökös elleni merényletével és – egy ideig úgy hihettük – 1989-ben zárult le végleg.

Szőcs beszédében az Unió, az integráció elkötelezett hívének mutatkozott, amely lehetővé tette számára, hogy itt, az egykori Vasfüggöny árnyékában vehesse át az elismerést.

Kissé még az ilyen alkalmakkor nyilván elkerülhetetlen, nosztalgikus K und K kedélyeskedésbe is beszállt, amelyet a polgármester vitt el egészen merész végletekig a viccel, mely szerint két 100 éves beszélget, az egyik tudatja, hogy mindjárt kezdődik az osztrák-magyar meccs, a másik pedig azt kérdezi vissza, hogy „és ki ellen játszunk".

A kitüntetést azonban nem sikerült Szőcs zakójára tűznie, amíg pár percnyi derűs ügyetlenkedést követően a segítségére nem siettek, hogy „nehogy magyar vér folyjon Ausztriában".

Szőcs lapunknak nyilatkozva úgy összegzett, hogy mikor nemrég számba vette az EU magyar érdekeket sértő fellépéseit „az akácfa kérdéséig menően, amely ügyben nem látok tisztán", arra jutott, hogy mindezek bosszantóak bár, de jelentéktelen dolgok és mindent összevéve egyenesen úgy látja, hogy az Európai Egyesült Államok létrehozásának hosszú távon nincs alternatívája, ha persze nem is úgy képzeli ezt el, „mint némely politikusok és bürokraták".

Ezen a leendő szövetségi államon belül szerinte a tagállamok nemzeti sajátságait természetesen nem szabad elnyomni, számos fontos döntési jogkört náluk kell majd hagyni és fontos lenne az is megítélése szerint, hogy a közös kulturális-történelmi hagyományok által összekötött Kelet-Közép Európa népei a nagy integráción belül még szorosabban működjenek együtt egymással.

Szőcs újságírói kérdésre arról is szólt, hogy az elismerés a fiatalságát idézte fel, azt az időt, amikor még fürgébb és merészebb volt. És egy-egy pillanatban nekünk is az volt a benyomásunk, hogy ama másik Szőcs Géza áll előttünk, aki még ma is megmutatkozik alkalomadtán: nem a saját ízlésének elsőbbségében kételytelenül hívő államtitkár és kormánybiztos, hanem a nyitott és érdeklődő kozmopolita, a világcsavargó költő.

Ahhoz, hogy az alkalom valódi szabadságünnepé tudott változni, jelentősen hozzájárultak háttérként a ma kezdődő Novarock-fesztiválra érkező nemzetközi (elsősorban nyilván osztrák, magyar, szlovák és német) kamaszlégiók is.

Nagyon sok bajunk van, szinte csak bajunk van azzal, amit jelenleg Szőcs politikusként művel, de ezt a kitüntetést és ezt a délelőttöt vitathatatlanul megérdemelte.