A március 1-jei hatállyal kinevezett szakember az utóbbi években főigazgatóként a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) átszervezését irányította. Mint felidézte, 2012 júniusától végrehajtották a megyei módszertani központok integrálását és az NMI teljes struktúraváltását; ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai megújulás: a közművelődés közösségi művelődéssé való szemléleti átformálása.

Fotó: Mohai Balázs/MTI

„Két év alatt sikerült felépíteni a megyei módszertani feladatellátás 2000 óta teljesen szétesett rendszerét úgy, hogy egyszerre legyen rugalmas és feleljen meg a napi kihívásoknak, ugyanakkor jól tudjon működni az állami struktúra részeként" - szólt az eredményekről. Závogyán Magdolna emlékeztetett arra is, hogy 2013-ban komoly feladatként jelent meg az NMI-nél a kulturális közfoglalkoztatás.

A Hoppál Péter államtitkártól a helyettes államtitkári posztra érkező felkérés - az államtitkárság céljaival összhangban - elsősorban a kulturális alapellátás kiterjesztésére vonatkozott - árulta el, hozzátéve: "én is azt hiszem, hogy a munkát innen kell elindítani, ezért is vállaltam el a feladatot. Ehhez viszont először a működési rendszert kell felállítani".

Závogyán Magdolna szerint ezt a célt szolgálta az államtitkárság átszervezése is, ami szinte hivatalba lépésével egy időben történt. „Megmaradt két erős szakmai főosztály: a közösségi művelődési és művészeti, illetve a közgyűjteményi, ezek adják az államtitkárság szakmai törvényi stabilitását, a kiszolgáló funkciót pedig az igazgatási főosztály látja el. Az átalakítás lényege a kulturális kapcsolatok főosztályának kialakítása, ez biztosítja az ágazatok közötti együttműködést, a szinergiák hatékony érvényesülését és beépülését” - összegzett.  Fontos elérni, hogy a háttérintézményekben is kapjon szerepet a kulturális alapellátás: már idén minden színházban, múzeumban, egyéb intézményben külön betétlapként szükséges szerepeljen ez a fajta szemlélet - hangsúlyozta, hozzátéve: ez részben már most is érvényesül akár a háttér-, akár az önkormányzati intézményeknél, mindezeket a programokat azonban össze kell hangolni, rendszerbe kell illeszteni.

Závogyán Magdolna szerint a következő feladat annak kialakítása, hogy a kulturális intézmények szolgáltatási csomagokat adjanak a kulturális alapellátás területén, majd ezeket összehozni többek között a nevelési, a civil, az egyházi területtel. Mint kiemelte, ennek a szemléletnek a meghonosításához társulnia kell egy átfogó minőség- és teljesítményértékelési rendszer bevezetésének is. Nemcsak az államtitkárságnak, hanem az egész szakterületnek óriási feladata ennek a megfelelő szakmai kidolgozása.

Az eddigi eredményekre kitérve a helyettes államtitkár emlékeztetett: az 1,2 millió forintos minimumösszeg idei bevezetésével 1750 kistelepülésen emelkedett a közművelődési normatíva. A másik fontos lépés értékelése szerint a kulturális közfoglalkoztatás, erre 2015-ben 8,7 milliárdot fordít az állam. 6100 ember dolgozik ebben a formában 2050 településen, mely keretében kulturális közösségfejlesztési képzést is kapnak, a partnerszervezetek pedig informatikai eszközöket, bútorokat a feladatellátáshoz. „Hoppál Péter államtitkár elérte a Belügyminisztériumnál, hogy a kulturális közfoglalkoztatáshoz már közösségiszíntér-fejlesztés is kapcsolódhat a hátrányos helyzetű településeken, az uniós források kapcsán pedig már az előző időszakban elindult az a gondolkodás, amelynek csírája például a Cselekvő közösségek programban is megjelenik" - fűzte hozzá.

Szerdán ült össze másodszor a Kulturális Alapellátás Kerekasztala, ennek tapasztalatairól beszámolva Závogyán Magdolna elmondta: örömteli, hogy számos, kulturális alapellátás szellemiségében megvalósult mintaprojekt került elő, ebből is látszik, hogy a szakma érzi a megoldandó területeket és erejéhez mérten nyit is a társadalom felé.