Szakács Eszter halálára
És nem, nem láttam a sokak szerint emlékezetes Cressidáját Kecskeméten –az előadást Ruszt József rendezte, akinek sokáig fontos színésze volt. Például Zalaegerszegen, ahol eljátszotta Mását a Három nővérből; ott nem volt sóhaj, inkább egy éles sikítás; metsző alakítás volt, színészileg felszabadult, „másailag"csupa szorongás. A zalaegerszegi Három nővért szinte napra pontosan akkor mutatták be, mint a Katona legendás Ascher-rendezését; Szakács Eszter kisvárosi Másáját agyongyötörte a mély kétségbeesés afölött, hogy mennyire nem illik oda, ahol él, és mennyire nem találja meg méltó párját sem a férjében, sem Versinyinben, a szerelmében, aki igazán kispályás fickó volt hozzá képest. Ott is lehetett látni, hogy Szakács Eszter mennyire mélyről, mennyire belső szenvedélyből játszik – aztán ez is mennyivel több, mint az a bizonyos hajzuhatag...
Alig negyvenévesen játszotta el Brecht Kurázsi mamáját, épp jókor, mondja az ember így utólag, mert hát legalább megvolt ez is, az életösztön diadala és büntetése, ha már a pálya úgy alakult, hogy a legvégén nem adatott meg a nagy öreg színésznő hálás zárlata. És bár voltak filmek, tévéjátékok, amelyek vitték a nevét és a hírét, mégiscsak az nyilall az emberbe most, hogy tényleg, mikor és miben is láttam utoljára. Hogy vajon miért és hová tűnt el, mielőtt meghalt.
Remélem, készült tévéfelvétel Vámos László Bánk bán-operarendezéséről, amelyben sok prózai színész szerepelt, és Szakács Eszter volt Melinda. Azt kellene vetíteni most, az ártatlan áldozatot, na jó, vörös hajzuhataggal.
Volt egy pici szerepe Makk Károly híres mozijában, a Szerelemben is. Egy „örökfilmben", amelynek stábjában mostantól eggyel több a halott, mert meghalt Szakács Eszter színésznő.