A budapesti válaszadók közül arányaiban csaknem kétszer annyian látogatnak el legalább évente egyszer valamilyen komolyzenei koncertre, mint a falun élők. A vidéki városokban élő válaszadók gyakrabban járnak ugyan koncertre, mint a falun élők, ám összességében valamivel kisebb azok aránya, akik kisebb­-nagyobb rendszerességgel otthon vagy az autóban hallgatnak komolyzenét.

A felmérésben részt vevők többsége az átlagosnál műveltebbnek tartja magát klasszikus zenében, a válaszadók bő fele vallotta ezt, igaz, egyharmaduk komolyzenei műveltségének morzsái az iskolai énekórák ködbe vesző emlékeiből táplálkozik csak. A válaszadók 16 százaléka ismerte el, hogy egy műveltségi játékban azonnal búcsúznia kellene, ha a kvízmester mondjuk Rossini vagy Verdi életművét firtatná.

14 százalékuk mondta magáról, hogy zavarba jönne, ha valaki arra kérné, hogy szolmizáljon. 22 százalékuknak rémlik valami, míg 55 százalékuk magabiztos szolmizálóként tekint önmagára.

A zenetanulást a többség fontosnak tartja: minden negyedik megkérdezett szerint az iskolában mindenkinek tanulnia kellene valamilyen hangszeren. Öt emberből egy egyenesen kötelezővé tenné gyerekeknek a zenetanulást, de a többiek is támogató álláspontot képviselnek – ők a végső döntést csemetéjükre bíznák.

Három válaszadóból kettő játszott már vagy játszani fog valamilyen hangszeren. Jellemzően közülük kerülnek ki azok, akik naponta vagy hetente hallgatnak komolyzenét. A gyakoribb zenehallgatók közé tartoznak azok is, akik állításuk szerint tudnak szolmizálni, kottát olvasni: 37 százalékuk naponta, 25 százalékuk hetente szakít időt a komolyzenei művek élvezetére.

A kutatás megerősítette, hogy Magyarországon folyamatos az igény a komolyzene iránt, ám a koncertre járás örömét sokkal kevesebben élvezik, mint ahányan szeretik a klasszikusokat. Ezért a BFZ a korábbi évekhez hasonlóan idén is nagy hangsúlyt fektet rá, hogy több generációhoz, a legkülönbözőbb emberekhez is eljuttassa a komolyzenét. Ezért májustól számos olyan rendezvényt szerveznek, amelyen ingyen vagy jelképes összegért találkozhatnak fővárosi és vidéki gyerekek, fiatalok és idősek a zenekarral és a muzsikával.

A 2014­-ben elindított Közösségi Hét programsorozaton a BFZ muzsikusai ingyenes koncerteken zenélnek azoknak, akik fizikai, anyagi vagy szociális okokból nem találkozhatnak az élő komolyzenével, és a hangversenytermek világa is elérhetetlen nekik. A májusi programokban a zenészek a Pető Intézet mozgássérült fiataljainak, idősotthonok lakóinak és három templom – katolikus, református és evangélikus – közönségének játszottak. Alig öt nap alatt tizenhat koncertet adtak mintegy 1500 embernek. A programsorozat a Zsinagóga-koncertekkel folytatódik június 2­4. között, Nagykanizsán, Mezőcsáton és Pápán.

A BFZ június 7­-i Családi Pikniket tart a Millenáris Parkban, ahol a zenekar edukációs programjaival ismerkedhetnek az érdeklődők, bizonyos hangszereket kipróbálhatnak, sőt el is készíthetnek. A fiatal tehetségek mesterkurzusokon vehetnek részt a Fesztiválzenekar muzsikusaival, a filmes workshopon pedig a nagyobbak filmet forgathatnak, és egy ifjúsági opera is szerepel a programban. A kisebbeket Kakaókoncert, Hangszerkóstoló és Várjáték várja. Itt adják át „Az év partneriskolája" díjat, amelyet idén először ítél oda a zenekar a legtöbb programon, legnagyobb létszámban részt vevő iskolának.

A zenekar új kezdeményezése a június 18-­i TérTáncKoncert, ezen Fischer Iván és a Fesztiválzenekar muzsikusai egy Magyarországon egyedülálló koncertre készülnek a budapesti Hősök terén. Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjét játsszák el, és a fellépés közreműködői zenére és táncra nyitott, nehéz körülmények között élő 8­–16 éves gyerekek.