Szigetország-szerte meglepetést keltett a napokban a British Museum kuratóriumának bejelentése, hogy több hónapos fejvadászat után Hartwig Fischert tartotta a legalkalmasabbnak az intézmény vezetésére. A laikusok körében kevéssé ismert Hartwig Fischernek nehéz dolga lesz pótolni az ellenkező irányt vett Neil MacGregort.
„Soha nem álmodtam arról, hogy ilyen rendkívüli intézményt vezethetek”
A kormányfő által már alá is írt kinevezés jövő tavasszal lép életbe. A világszerte nagy megbecsülésnek örvendő eddigi igazgató, Neil MacGregor karácsony előtt mond búcsút az első számú brit turisztikai attrakciónak számító, 2014–2015-ben 6,7 millió látogatót fogadott kulturális fellegvárnak, mely egyben a Louvre után a világ második legnagyobb forgalmát lebonyolító múzeuma is.
Az 53 éves Hartwig Fischer neve a szakmai körökön kívül nem cseng ismerősen, noha mindeddig a tizenkét múzeumot, köztük a Zwingert is magában foglaló drezdai Staatliche Kunstsammlungen, Berlin és München után a harmadik legjelentősebb német gyűjtemény élén állt. A művészettörténész azért Londonban is kiismeri magát, hiszen 2006-ban ő volt a Tate Modernben megrendezett, kasszasikernek bizonyult Kandinszkij-kiállítás kurátora. Fischer ugyan az első német, de nem az első külföldi főnöke a British Museumnak, amelynek 269 éves történelme alatt mindössze tizenkilenc igazgatója volt, köztük egy holland, egy svájci és egy olasz származású szakember.
A szerénynek, sőt félszegnek mondott Hartwig Fischer kinevezését követően elmondta: „Soha nem álmodtam arról, hogy ennek a rendkívüli brit intézménynek az igazgatója lehetek. Tökéletesen tudatában vagyok annak, mit jelent a British Museum nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ számára. Évek óta úgy tekintettem rá, mint a közösség bevonása, az igényes tudományosság és a nemzetközi kitekintés modelljére. Természetes, hogy ijesztőnek tartom a felelősséget, de szerencsére, senki nem vezet egyedül egy ekkora múzeumot, és számíthatok a remek kollégák támogatására.”
A kinevezés érthetően kiváltotta a brit sajtó érdeklődését, és a fogadtatás szinte meglepően pozitív volt. A The Guardian napilap megemlíti, hogy Fischer kinevezése húsz évvel ezelőtt „elképzelhetetlen” lett volna, de „mára teljesen megváltozott a tájkép”. Két brit kurátornak is befolyásos pozíciója van a New York-i Metropolitan Museumban. A Tate Modernt a belga Chris Dercon, a National Galleryt az olasz háttérrel rendelkező Gabriele Finaldi irányítja.
Ami Fischer elődjét, a 69 éves Neil MacGregort illeti, ő éppen a fordított irányba tart. A berlini fal lebontásának huszonötödik évfordulója alkalmából rendezett, Angela Merkel által is megtekintett, a német művészet legutóbbi hatszáz évéből válogatott tárlat óriási sikerétől nyilván nem függetlenül a szövetségi kancellár felkérte, legyen a Humboldt Forum felállításáért felelős tanácsadó testület tagja. A nagyszabású új múzeum az egykori keletnémet parlament helyén épül. MacGregor tizenhárom évet töltött a British Museumban, amelynek rekonstrukciója most fejeződik be. A gyűjtemény szisztematikus átrendezésének első állomása az ebben a hónapban átadásra kerülő új Iszlám Galéria. A távozó igazgató óriási érdeme, hogy a múzeum a világ legnagyvonalúbb kölcsönzőjévé vált. Csak az elmúlt évben ötezer objektum utazott 335 helyszínre, Teherántól Szentpétervárig.
Fischer ugyan az első német, de nem az első külföldi főnöke a British Museumnak.