Sikkasztás az Operában?
Csupán 2007 júniusáig ment vissza az Operaház vizsgálatában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter utasítása alapján folytatott rendkívüli ellenőrzése során. Mint a Magyar Nemzet információjából kiderült, több olyan eredményt találtak az ellenőrök, amely miatt a Kehi büntetőfeljelentést tett, és megállapította: a legnagyobb vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Vass Lajos, az Opera korábbi főigazgatója, illetve Szabó Attila egykori gazdasági igazgató írta alá.
Ezek között szerepelt például az a 2009-es kontraktus, amely a Budapesti Operabál megrendezéséhez szükséges díszletpark megvásárlásáról szólt 180 millió forint plusz áfáról –értékbecslés nélkül. Ez állítólag nem ér többet 30 milliónál. Továbbá úgy fizettek ki két év alatt 167 millió forintot a Budapesti Operabarát Alapítványnak (BOA), hogy - a rendelkezésére álló adatok szerint - nem volt mögötte valós teljesítés. A BOA az előadások műszaki feladatainak ellátására kötött szerződést az Operával, de összesen 138 millió forint értékben továbbszerződött más cégekkel, így az alapítvány munkavégzés nélkül jutott 29 millió forinthoz. Ráadásul egyik érintett sem tudta dokumentumokkal igazolni a feladatok elvégzését, az ellenőrök pedig megállapították: a szerződésekben foglalt műszaki feladatokat valójában az Opera alkalmazottai látták el.
A feljelentésben szerepel az Operaház jogi kiszervezése is, amely visszásságok gyanúját veti fel. Az Opera jogi irodáját 2008. július 31-én megszüntették, majd egy nappal később egy olyan ügyvédi irodával szerződtek a jogi feladatok ellátására, amelynek nevében ugyanaz a személy járt el ügyvédként, aki korábban közalkalmazottként az intézmény vezető jogtanácsosa volt. A kiszervezéssel csaknem 24 millió forint vagyoni hátrány érte a dalszínházat.
A felvetésekkel szembesítettük a kérdéses időszak gazdasági igazgatóját. Szabó Attila, aki a Magyar Nemzetből értesült a feljelentésről, elmondta: meghallgatták őt és Vass Lajost is a hivatalban, de ezekről senki nem kérdezte őket. Az Operabarátoknak nyújtott támogatás kapcsán kijelentette: a BOA szervezte és bonyolította egyes előadások műszaki kiszolgálását, mert a kollektív szerződésben rögzítettek szerint ez másképp nem volt lehetséges. Ezt a tranzakciót ugyan nem tartotta szerencsésnek, bár régi gyakorlat volt a dalszínházban, ennek megszüntetésére három javaslatot is tett. Mindhármat megtorpedózta a helyi szakszervezet. A BOA – mint egyszemélyes alapítvány – a különbözetet nem költhette másra, csak az Operára.
Az Operabál esetében nem az a felelőtlenség, hogy visszavették az esemény szervezését, hanem az, amikor valaki megengedte, hogy kikerüljön az Operaházból, hiszen ez a legjövedelmezőbb program, és szerves része az Ybl palotának – mondta. 280 millió forintért tudták visszavásárolni, és az összeget tíz év alatt, kamatmentesen az Operabál nyereségéből kellett törleszteniük a szerződés szerint. A díszlet esetében nemcsak az a kérdés: mennyi az aktuális értéke, hanem mennyibe került volna újat gyártatni két hónap alatt, egy összegben fizetve.
Amióta nincs Operabál, azóta drága alapítványi rendezvények folynak helyette a dalszínházban.
Az ügyvédi iroda kapcsán a honlapról is kiderül, az említett jogtanácsos, dr. Főző Virág most is a jelenlegi vezető, Ókovács Szilveszter vezető jogtanácsosa. Mint Szabó állítja: amikor megszűntették a közalkalmazotti státuszát és egy ügyvédi irodával szerződtek, teljes körű jogi szolgálatot rendeltek meg, többletszolgáltatást, amelyet előtte és most is feltehetően külön szerződéssel ugyanígy bonyolítanak. Utána lehet és kell nézni, minden munkájuk mögött valós teljesítés áll.
Megkérdeztük az egykori gazdasági igazgatót, ismeri-e, mit tárt fel még a Horváth Ádám miniszteri biztos idejében alkalmazott vizsgáló-ellenőrző bizottság. Erről a mai napig nem tud semmit, mint ahogy az ellenőrök sem tettek fel neki egyetlen kérdést sem. Ugyanakkor hiába kiáltották világgá, hogy Vass Lajosék 1,3 milliárd forint hiányt hagytak maguk után, ma már az Operaház honlapjáról is kiderül, a 2010. évről szóló beszámoló szerint év végén 487millió forint maradvánnyal zárta az évet az intézmény.
