Seuso-kincs: vannak bizonyítékaink
A kötet a magyar régészet érvrendszerét összegzi a Seuso-kinccsel kapcsolatban, mintegy 140 oldalon, angolul és magyarul. A sajtótájékoztatón megtudhattuk továbbá azt is, hogy a szabadbattyáni ásatások 2006-ban anyagi okok miatt leálltak, pedig nem tárták még fel a villa fontos részeit, például a fürdőjét.
Arra a kérdésünkre, hogy jelenleg milyen munka folyik a magyar állam részéről a kincs megszerzése érdekében, Hajdú Éva, a Seuso-kutatás korábbi miniszteri biztosa (a kötet egyik tanulmányának szerzője) azt felelte, úgy érzékeli: a tavaly nyáron tapasztalt nekilendülés mostanra alábbhagyott. A jelen lévő kutatók nem tudtak újabb bizonyítékok előteremtésére irányuló érdemi munkáról, kivéve a jelenleg is folyó rendőrségi nyomozást.
Megkérdeztük, milyen hatással lehet a Seuso-kincs eredetének meghatározására a Seuso-hoz hasonló, tavalyelőtt Vinkovciban előkerült késő-római ezüstlelet, mennyiben erősíti ez esetleg a Seuso-kincs horvátországi eredetelméletét. Mint ismeretes, a kincs tulajdoni igényét Horvátország is bejelentette annak idején, az 1993-ban New Yorkban lefolytatott perben, bár később kiszállt. Mint Mráv Zsolt, a kötet társszerkesztője elmondta, a horvátok annak idején a dalmáciai eredetet próbálták bizonyítani, a vinkovci lelőhely sokkal inkább a magyar érvrendszert erősíti, miszerint Pannónia területén léteztek ilyen kaliberű ezüstkincsek. Fontos, hogy a vinkovci leletben is volt egy olyan ezüst kézmosó medence, amelyet hasonlóképpen függeszthettek kinyitható háromláb állványra, mint feltételezhetően a Seuso-tálakat. És éppen egy ilyen kinyitható, négylábú állvány tűnik a mindmáig legerősebb magyar bizonyítéknak: nagyon valószínű, hogy az 1878-ban, Polgárdiban talált ezüstállvány (egy négylábú quadripus) eredetileg a Seuso-kincs része lehetett, bizonyítja Mráv a kötet egyik tanulmányában.
Visy Zsolt professzor, a könyv szerkesztője legalább ilyen erős érvnek tartja azt a bronzüstöt is, amelyben az ezüstkincset elrejtették. Ennek előállítási módja ugyanis éppen a IV. századi Pannoniára jellemző. Szinte pontosan ugyanilyet találtak néhány éve Szederkény mellett, egy autópályépítés előtti feltáráson.
