A probléma régi, de ahogy az idő halad, egyre nagyobb lesz: a Magyar Országos Levéltár kinőtte a rendelkezésre álló teret. A közel nyolcvan kilométernyi dokumentumot őrző nemzeti intézmény négy különböző, ráadásul eltérő mértékben, de mindenképpen alkalmatlan helyen tárolja a hon írott örökségét: részben az egyre rosszabb állapotú - bár ténylegesen levéltári célokra épült - Bécsi kapu téri palotában, részben az óbudai Lángliom utcában lévő új, de rosszul szigetelt filiáléban, azután egy félig-meddig lakóházként működő Úri utcai műemlék házban, valamint a királyi Pénzügyminisztérium ugyancsak várbeli, Hess András téri épületében - amely felett szintén nem egyedül rendelkezik. A hely máris megtelt - pedig minden évben egy kilométernyi új anyag érkezik.

Reisz T. Csaba, a januárban hivatalba lépő új főigazgató szerint két megoldás lehetséges: az egyik, hogy az óbudai épület mellett lévő - saját - telken felhúznak egy újabb bázist, amely méretében és állapotában megfelel a célnak. Annyira, hogy nemcsak a raktárgondok oldódnának meg, hanem még arra is jutna hely, hogy a Bécsi kapu téri épületben lévő anyagot és az ott dolgozókat is át lehetne költöztetni - a patinás, de a modern állományvédelmi szempontoknak kevésbé megfelelő - épület felújításáig, tehát átmenetileg. A másik verzió az úgynevezett átmeneti levéltár kialakítása volna, ugyancsak a mondott óbudai telken - ide kerülhetne az iratképzőknél keletkezett, de a napi ügyvitelben már nem használt irattári anyag -, a levéltári kutatáshoz szükséges és presztízsanyagokat pedig egy még újabb épületbe vinnék, lehetőleg a Vár közelébe. A hozzávetőleges számítások szerint az első változat - felújításostul - úgy tízmilliárd forintba kerülne. Továbbra sem látni persze, honnan kerülhetne elő ez a pénz, de egy biztos, a levéltár az Úri utcai és a Hess András téri ingatlanrészeinek hasznosításával be tudna szállni a vállalkozásba.

Ami a Bécsi kapu téri palota kondícióit illeti, egyre fenyegetőbben ketyeg az óra. A '45-ös és az '56-os tűzvész (az előbbiben 3, az utóbbiban 9 kilométernyi anyag pusztult el) után sebtében, minőséginek távolról sem nevezhető anyagokkal dolgoztak a kárelhárítók, tehát már az alapokkal baj van. Ehhez jönnek még a forgalomból adódó ártalmak: a várbusz éppen a ház előtt áll meg, füstje beszivárog az ablakokon, a dübörgéstől rezeg a ház, az iratok naponta tucatjával esnek le a polcokról - a munkatársak öngyilkos csomóknak hívják ezeket.

A levéltár másik nagy nyűge az úgynevezett papírsavasodás, vagyis az iratok pusztulása - százból csaknem hetven oldalt fenyeget ez a rosszindulatú kémiai folyamat, amely a papír természetéből fakad úgy 1850 óta, amióta nem rongyból állítják elő. A veszély fenyegetően közelinek tűnik. A kémiai elhárítás pokoli drága, az összes érintett dokumentum savtalanítása durván 150 milliárd (!) forintba kerülne. Ennyi pénz nincs, tehát a módszert csak azokon az anyagokon alkalmaznák, amelyeknek fizikai valójukban is feltétlenül meg kell maradniuk, például a törvények első példányainál. Általános állományvédelmi technikaként nem marad más, mint a mikrofilmezés és a digitalizáció. Az előbbit még a két világháború között, az utóbbit 11 éve kezdték el. Az intézmény eddig 64 millió oldalt vitt mikrofilmre, és ötmillió digitális fájlt készített. Ha azt vesszük, hogy nagyjából 50 millió dokumentumot kellene lemezre tenni, a második szám nem is tűnik túl nagynak, a tempó azonban imponáló: az elmúlt tíz évben 2,4 millió oldalt digitalizáltak, az idén - tehát egyetlen év alatt - viszont már 1,8 milliót.

Eközben - mint ahogy erről beszámoltunk - már nemcsak a papíralapú dokumentumok megmentése, hanem az elektronikusan keletkezett dokumentumoké is egyre inkább téma - az adathordozók jellege és sérülékenysége miatt. Szeptemberben az országos levéltár, Budapest Főváros Levéltára (BFL) és a Kopint Datorg konzorciumot hozott létre, és 3 milliárd forintos kerettel elindította a digitális anyagok megőrzését szolgáló Elektronikus levéltár projektet. Reisz T. Csabától megtudtuk: javában folyik a közbeszerzési eljárások előkészítése és lebonyolítása: az elsőnél már az eredményhirdetésre készülnek, a legnagyobb összegű eljárás hirdetményét pedig a jövő év elején teszik közzé.

Reisz T. Csaba, Levéltár, interjú, Kurucz Árpád felvétele,