Sajátos magyar lét
A cívisváros teátrumában szombat este tartott IV. országos színházi évadnyitón olvasták föl a tárcavezető köszöntőjét, amelyben Balog föltette a kérdést: mitől más a magyar színház, mint a többi? Válasza szerint a magyar nyelvtől. A közösséghez való kötődést emelte ki Hoppál Péter kulturális államtitkár is, aki valahogy így próbálta összefoglalni a színházművészet lényegét: a színház nem más, mint szó, hang, fény, látvány, gondolat, azaz igazi összművészeti produkció.
Mint mondta, Magyarország kormánya feladatának érzi, hogy sokrétűen támogassa a színházakat, így a jövő évi büdzséből 23 milliárd forint jut rá. Mint mondta, eljött az ideje a kőszínházak felújításának is, így forrást biztosítanak a debreceni Latinovits Színház befejezésére, valamint a Csokonai teljes renoválására. Hoppál hozzátette: hasonló beruházás valósulhat meg a kaposvári Csiky Gergely Színházban is, így arra bátorítja a megyei jogú városok polgármestereit, hogy éljenek a támogatási lehetőséggel.
A debreceni országos színházi évadnyitó Szép estéket, Magyarország! című gálaműsora Reviczky Zsolt |
Az államtitkár szólt arról, hogy a vidéki kulturális fesztiválok nem maradnak kiszámítható támogatás nélkül, ilyen rendezvényekre 250 milliós keretet különítettek el, de ezt az összeget 2017-ben emelni fogják. Kitért a színházi ágazatban dolgozók bérrendezésére is, de szavaiból nem sok jóra lehet következtetni, hiszen – mint fogalmazott – „történtek előrelépések, de még hosszú folyamat áll előttünk”.
Hasonlóan semmitmondó volt, amit a társasági adókedvezménynek (tao) a színházi ágazatban megvalósítható lehetőségeiről mondott. A beruházások kapcsán Papp László polgármester közölte: Debrecenben a városfejlesztés egyben a kultúra fejlesztését is jelenti, erre jó példa a Kölcsey Központ megépítése, a Nagyerdei Szabadtéri Színpad felújítása, valamint az új Latinovits Színház befejezése, amely „határon átnyúló, regionális színházi bölcső” lehet.
A polgármester bejelentette, hogy mivel a város első kőszínháza 1865. október 7-én kezdte meg a működését, a 150 éves évfordulót is október hetedikén ünneplik A magyar Faust ősbemutatójával. A darabot Árkosi Árpád rendezi, és Orbán János Dénes írta a debreceni színház felkérésére. Az est folyamán átadták a Kaszás Attila-díjat, amelyet a debreceni színház művésze, Mészáros Tibor kapott.
A 150. évfordulóra készült ünnepi kiadványban Ráckevei Anna igazgató azt írta: az évadot igyekeztek ünnepivé varázsolni, s új kapuk nyitásával keresik a kapcsolódási pontokat eddigi és jövőbeni közönségükhöz. A színház tematikus évadainak sorában idén a reneszánszhoz érkeztek. Az új évadban a Faust-ősbemutatón kívül a nagyszínpadon látható lesz Robert Thomastól a Nyolc nő, a Fenyő Miklós és Tasnádi István által írt Made in Hungária, Shakespeare-től a Rómeó és Júlia, Urbán Gyula Egerek című mesejátéka, s bemutatkozik a Recirquel Újcirkusz Társulat a Cirkusz az éjszakában címmel. Színpadra kerül két opera is: Donizettitől a Szerelmi bájital és Verditől a Traviata.
A Debrecen város pénzéből bruttó négymilliárd forintért a belvárosban fölépített új színház épülete hét éve üresen áll, de a havi fenntartási költsége az őrzésével együtt így is eléri a félmillió forintot. Debrecen fideszes vezetése 2008-ra ígérte a színház átadását, majd 2009-ben a szocialista kormányzásra kente, hogy nincs pénz a létesítmény berendezésére. De öt éve a Fidesz van kormányon, és még mindig nincs kész.