Kortársai régen elhagyták az olaszországi magyaroknak ezt a generációját utolsóként képviselő Hajnal Jánost, akit a most Rómában élő magyarok már idősként ismertek meg. A több akadémián kapott tagsága, számos olasz és magyar köztársaságrendi kitüntetés és főleg a végeláthatatlan számú és jelentős alkotás – szülőföldjétől Olaszországon át egészen Dél-Amerikáig – ellenére inkább kíváncsi szemű és tréfálkozni szerető öregúr, mint hírneves művész benyomását keltette a római magyar közösség találkozóin. Pedig messze kitűnt: magasságával, kiállásával és karizmatikus tekintetével. Fogadáson legszívesebben kabátban maradt, mintha ilyenkor is festőköpenyt viselne vékony, de izmos testén. Ősz haját hosszan, vállig érve hordta és inas művész kezével erősen szorított. Apró, törékenyebb, de ugyanilyen élettel teli feleségével, Zsuzsával az oldalán. Előbb Zsuzsa nénitől búcsúztunk.

Schmitt Pál államfő szeptemberi római látogatása alkalmával értesültek arról a római magyarok, hogy az augusztusban 97. életévét betöltött művész vágya volt, hogy Magyarországon fejezhesse be életét. Ezt már nem érte meg, Hajnal János október 9-én, Rómában hunyt el.

Temetése október 12-én lesz a római San Leone Magno templomban, melyet saját, 1952-1956 között alkotott mozaikjai és üvegablakai díszítenek: Nagy Szent Leó pápának a hun Attilával való találkozását és a tízparancsolatot ábrázolják.

Hajnal János 1913-ban született Budapesten, ahol a képzőművészeti főiskolán Aba-Novák Vilmostól és Szőnyi Istvántól tanult. Önéletrajzai kiemelik, hogy tizennyolc évesen gyalog tette meg az utat Budapesttől Firenzéig. 1948-tól élt Rómában, Itáliának nincsen olyan része, mely ne őrizné alkotásait. A római genetikai intézetben (1953) dolgozó magyar orvosok Hajnal freskói alatt gyógyítanak. Ugyanebben az évben készítette el a brazíliai Sao Paolo székesegyházának üvegablakait. A milánói (1954) és a pratói dóm (1960) üvegablakaitól kezdve a római Rebibbia börtönéig (1973) a magyar egyházművész alkotásai ellepik Itáliát.
Hajnal 180 négyzetméteres üvegablaka díszíti a Vatikán területén a VI. Pálról elnevezett audiencia-termet, a szintén római Santa Maria Maggiore bazilika rózsaablakát (1995), a római Pápai Magyar Intézet kápolnáját (2002). Vatikáni bélyeget is rajzolt, könyvillusztrációt is készített.

Halálának híre azonnal megjelent az olaszországi művészeti portálokon, hiszen azon magyarok egyike volt, akiknek Itália nemcsak szavakban jelentette második hazájukat. Giovanni Hajnalt olaszok és olaszországi magyarok egyaránt gyászolják. Gyászolják a Róma közeli Arcinazzo fennsíkján is, ahol ingyen üvegablakokkal ajándékozta meg az itt álló apró kápolnát.

Hajnal János festőművész