Retro helyett remény
Gyermekvasút, a kiszolgáltatott gyerekek menedéke |
A film érzékelteti, hogy a Gyermekvasúton dolgozó gyerekek társadalmi háttere nagyon különböző, de nemigen terheli a nézőt a három szereplőn kívüli történetekkel.
Carment és Viktort édesanyjuk neveli, a film közepén derül ki, hogy költözniük kell lakásukból. A film hiányossága, hogy bár a gyerekek vezetékneve Al Hajjar, a családtörténetükről azonban nem tudunk meg semmit, pedig a nem magyar hangzású név felkelti a néző érdeklődését. Gergő a nagymamájával együtt él vidéken, szülei azt szeretnék, ha Németországban kezdené az iskolát, de ezt ő nem akarja.
A szocialista múlttal megterhelt Gyermekvasút menedéket nyújt a gyerekek számára a mindennapi – a kamaszkorral és a nehéz családi helyzettel – együtt járó problémák elől. (A magyar cím, a Reményvasút ezt jobban kifejezi, mint az angol – Train to Adulthood –, ami a kamaszkor és a felnőtté válás nehézségének jelentését ugyan magában hordozza, a hátrányos helyzetet és a vasút mentőerejét viszont nem.) A filmből nem hiányzik a humor sem: az archív felvételekből bevágott propagandaszövegeket megmosolyogja a néző, de az igazi humort a gyerekek viszik bele.
A Gyermekvasút szocialista idejéből ismerős gyakorlatok, rítusok jelenléte ellenére a filmre nem telepszik rá a szocialista nosztalgia. Olyan erős a három gyerek torokszorító története, hogy képes átírni a hely szimbolikus jelentését. Ami igazán fontos, az a közösség megtartó ereje. És az, hogy ha valaki talál egy ilyen közösséget, az olyan erőt ad, amiből marad későbbre is.
Trencsényi Klára: Reményvasút
Forgalmazó: Éclipse Film Kft.