Tudta-e Ön, hogy hogy a 16. századi költőknek az volt a meggyőződése, hogy a magyar a szent nyelvekhez, a latinhoz, a göröghöz és a héberhez hasonló? Hogy a régi magyar versek nagy többségéhez dallamok kapcsolódnak?

A 16. század elején mind a magyar történelemben, mind a magyar kultúrában új korszak kezdődött. A könyvnyomtatás gyors térhódítása és az Erasmus hatására kibontakozó népnyelvű humanizmus kellőképpen előkészítette a talajt. A magyar nyelv gyorsan terjedt a magánlevelezésben, valamint a vallási és a politikai élet szféráiban. A század közepére már kialakultak a magyar irodalom intézményes keretei és műfaji struktúrája is. Az egyre szaporodó nyomdatermékekben jelentős számú verses mű található: a 16. századi magyar nyomtatványok bibliográfiája 869 kötetet ír le, a 16. századi magyar versek repertóriuma mintegy 1500 vers adatait tartalmazza. A korszak költészetének zenei, metrikai problémái mellett érdemes a régi magyar vers külső megjelenésének, vizuális
képének is. Ács Pál irodalmtörténész előadása, amelyben a fentiekről is szó lesz, csütörtökön fél ötkor kezdődik.

Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának vezetője 17 óra 10-től A Budai Krónika rejtélyeiről igyekszik fellebbenteni a fátylat. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon. Sok kérdés kapcsolódik a szöveghez, a könyvhöz, a nyomdászhoz és a megrendelőhöz. Némelyikre választ kaptunk az elmúlt évszázad neves régikönyves kutatóitól, de akad még elvarratlan szál az első magyar ősnyomda történetében. Jóformán semmit sem tudunk Hess Andrásról, csak amennyit elárul magáról a két nyomtatványán keresztül. Csak találgatni tudjuk Mátyás király hozzáállását a könyvnyomtatáshoz, s hiányoznak a levéltári források a magyar nyomdászat megteremtéséről.

Különleges szál, miszerint a Vitéz János-féle összeesküvés hogyan befolyásolta Hess munkáját, s érdekes elképzelések sora látott napvilágot arról, hogy Johannes Regiomontanus és a pozsonyi egyetem miképpen kapcsolódhat a Budai Krónikához. A ma is kézbe vehető tíz példány szétszórodva élte túl a történelem viszontagságait, s nem egy kötet izgalmas részleteket árul el mai olvasójának a 18-19. századi magyar és európai bibliofilia historiájából. Farkas erről, és nyikván sok más érdekességről beszél majd.

Kizárólag a program résztvevői számára a kamarakiállításin ingyen lesz megtekinthető a Budai Krónika OSZK által őrzött példánya (1473) és Tinódi Lantos Sebestyén Krónikája (1554)

A teljes program ingyenes. Az egyes programrészek külön-külön is látogathatók.

A Csoma-kódex.