Múzeuma a huszonegyedik század elvárásainak megfelelő, ügyesen ötvözi a mítoszt, a varázst, a legendát a legkorszerűbb audiovizuális eszközökkel és világítástechnikával. A látogatót először egy háromdimenziós moziterembe invitálják, ahol megismerjük Forgách Ludmillát, a Csillagrenddel kitüntetett, erényes életet élő grófnőt, aki a kastélyt építtető harcos lotaringiai báró, Jean Francois L’Huillier unokájaként irányította a birtokot.

Negyed évezred néma tanúi az edelényi kastély falain

Az az ő idejében élte fénykorát, ekkor születtek ma is híres, s kilencven százalékban felújítható, restaurálható állapotban megmaradt falfestményei, amelyek túlélték az elmúlt kétszázötven év viszontagságait: többségük az 1760-as években készült, az iglói Lieb Ferenc, az egri Woronieski János és a miskolci Fabriczy Ignác irányításával: ebből az időszakból ezek a legteljesebben fennmaradt világi freskók. Utolsó tulajdonosai, a Coburgok 1928-ban adták el a birtokot az államnak.

A két világháború közt csendőrség működött itt, fogdája az ötvenes években börtönné alakult át, később szolgálati lakásokat alakítottak ki a rokokó épületszárnyban. Egy uniós pályázatnak köszönhetően mód nyílt a rekonstrukcióra: eredeti szépségében állíthatták helyre az épületet, kikotorták, s őshonos halfajták betelepítésével újra élővé tették a mellette folyó Bódva-ágat, megtisztították a mocsaras árterület egy részét.

Elkezdődtek a múzeumpedagógiai programok: délutánonként a környékbeli iskolákból érkeznek ide zömmel hátrányos körülmények között élő gyerekek, akik ugyanúgy lekuporodnak egy-egy kép elé a kis párnájukra, szőnyegükre, mint teszik azt évek óta belga, angol, francia vagy épp német kortársaik az európai múzeumokban, hogy „testközelben” találkozzanak történelemmel, művészettel, színekkel, témákkal.

Népszabadság, Belföldi úti célok, Top 100 Titok, 990 Ft, a nagy újságárusoknál