Az ausztriai Ripoff Raskolnikov, a kiváló blues-gitáros és rendkívül termékeny énekes-dalszerző kétség kívül az európai blues-zenei szcéna egyik legegyedibb figurája. Ahogyan sok más blues-zenész, Raskolnikov is nagyra becsüli Blind Willie McTell, Skip James, Robert Johnson, vagy éppen John Lee Hooker munkásságát. Ami azonban megkülönbözteti legtöbb kollégájától: ő nem akarja imitálni vagy másolni A Nagyok zenéjét. Sőt, az általánosságban véve vett „blues-zene” határain belül sem kíván megmaradni.

Ripoff Raskolnikov

S hogy mégis miben hasonlít akkor az említett zenészóriásokhoz? Raskolnikov is éppolyan elhivatottsággal fedezi fel a zene adta lehetőségeket, és dalaiban ő is az alapvető emberi érzésektől indíttatva mesél: a szerelem, a szenvedély, a vágyakozás, a veszteség, a fájdalom, a szépség keresése, az életigenlés, vagy a haláltól való félelem – igencsak egyedi módon – mind-mind megjelenik zenéjében.

A színpadon Ripoff Raskolnikov többnyire szólóban zenél, vagy duóban, a venezuelai Ismael Barriosszal. Zenekarával is jár azonban turnézni (zongora: Nagy Szabolcs; basszusgitár: Kepes Róbert [1964-2011], Varga Laca; dob: Gyenge Lajos) – a kiváló magyar zenészek működtek közre egyébként nagysikerű 2006-os albumán is, az Everything is Temporary-n.

Nem ez az egyetlen kötődése azonban a zenésznek Magyarországhoz: számos alkalommal hívják meg és vállal fellépést az ország területén – a KOBUCIban például december 8-án már második szóló koncertjét fogja adni Raskolnikov (az elsőre a nyári KOBUCI kertben, ez év augusztus 26-án került sor).