A kilenc héten át tartó sorozat minden adása bemutat egy-egy jelentős korszakot, érzést vagy élethelyzetet a költő életéből. A versekhez naplórészletek, levelek, személyes visszaemlékezések, dramatikus részletek, kép- és hanganyagok kapcsolódnak, melyek segítségével a résztvevők felidézik Radnóti Miklós életét, a korszakot, amelyben élt - tájékoztatott a Magyar Televízió.

Az összegzés szerint a verseket mások mellett Anger Zsolt, Csányi Sándor, Eszenyi Enikő, Fenyő Iván, Karalyos Gábor, Kováts Adél, Mácsai Pál, Nagy Ervin, Stohl András és Tóth Ildikó tolmácsolja. "A verses életművet adásonként más-más szakértők is elemzik, hogy túllépve a sztereotípiákon a költő életét és életművét olyan oldaláról is megismerhessük, amelyről nemigen írnak az irodalomtankönyvek" - olvasható a közleményben.

Szóba kerül Radnóti Miklós költővé érése, családjával való kapcsolata és az, hogy miért tévedés "mártír költőnek" tartani a sportos, életvidám, társasági emberként ismert Radnóti Miklóst. A korhű díszletek között készült műsor azt a baráti, kötetlen hangulatot eleveníti fel, amelyben Radnóti Miklós és kortársai verseket olvastak egymásnak zártkörű mulatságokon.

A tájékoztatás szerint a művészek együtt ünneplik látványos gálaműsorban május 5-én Radnóti Miklós 100. születésnapját. A műsorhoz játék is kapcsolódik: a közönség a műsor honlapján szavazhat, melyik művész előadása nyerte meg legjobban a tetszését, videoüzenet formájában rögzített Radnóti-versekkel pedig maguk is részt vehetnek a záró adásban.

A műsor állandó házigazdája Bálint András színművész, a műsornak otthont adó Radnóti Színház igazgatója és Ferencz Győző költő, kritikus, irodalomtörténész, a Radnóti Miklós élete és költészete című monográfia szerzője lesz.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születésekor elhunyt ikertestvére és édesanyja, 11 éves korában pedig édesapja is. 1930-ban jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1934-ben feleségül vette szerelmes verseinek ihletőjét, Gyarmati Fannit. 1935-ben magyar-francia tanári oklevelet szerzett, de zsidó származása miatt nem jutott katedrához. 1936-ban tette közzé a fordulópontként emlegetett Járkálj csak, halálraítélt című kötetét.

1940-ben, majd 1942 júliusától munkaszolgálatos volt, 1943-ban feleségével felvette a keresztséget. 1944-ben ismét behívták, hamarosan a szerbiai Bor melletti lágerbe került, ott írta remekműveit, utolsó eklogáit. Gyalogmenetben jutott el egész a Győr melletti Abdáig, ahol agyonlőtték. Utolsó verseit exhumálásakor, viharkabátjának zsebében lévő noteszában találták meg. A még maga összeállította, de ezekkel a versekkel kiegészített kötete, a Tajtékos ég 1946-ban jelent meg.