Visszaszorult az érdeklődés a rendszerváltás utáni két évtizedben Erdélyben az erdélyi képzőművészeti alkotások iránt. Teret vesztett ugyanis - anyagilag is - az a műpártoló és műgyűjtő közönség, amely neveltetése, ízlése és műveltsége okán konkrét érdeklődést mutathatott volna például a nagybányai vagy pedig más erdélyi festőiskolák legnagyobbjainak alkotásai iránt, s eközben meggazdagodott egy olyan réteg, amelynek gyűjtőszenvedélye késett kialakulni, amely nem látott fantáziát a festmények és a szobrok értékmegőrző tulajdonságában, s amelynek minden bizonnyal igénye sem volt arra, hogy lakását élvonalbeli műalkotásokkal díszítse.

A legjobb alkotások, a legnagyobb alkotók munkái ebben az időszakban nagy tételekben vándoroltak ki az országból, és kerültek elsősorban németországi és magyarországi gyűjteményekbe. Csaknem két évtizednek kellett eltelnie, hogy Erdélyben újra megjelenhessen az a tehetős réteg, amelyik a transzszilván művészetben fantáziát, de legalább jó befektetést lásson, és a folyamat megforduljon. Ma már akadnak ugyanis olyan erdélyi magyar és román műgyűjtők, akik hajlandók akár a magyarországi vagy németországi áraknál is többet fizetni egyik-másik munkáért.

Ezt a trendet használná ki a nemrég megalakult kolozsvári Quadro Galéria, amelyet helyi magyar művészetpártoló üzletemberek (Ambrus Ádám, Király István, Soó-Zöld Balázs) hoztak létre, és amelynek szakmai vezetését Székely Sebestyén Györgyre, Kolozsvár egyik fiatal és ígéretes művészettörténészére bízták.

A Quadro november végén rendezte meg első tárlatát, amelyen Nagy István, Aurel Ciupe, Szolnay Sándor, Tasso Marchini, Fülöp Antal Andor, Nagy Albert, Horia Bernea, Kancsura István és Adrian Arammunkáit állították ki. Nem tagadták, hogy egyes műveket külföldi magángyűjteményekből kölcsönözték, mert ezzel is jelezni akarták: nem engednek a minőségből, kizárólag élvonalbeli alkotásokkal kívánnak foglalkozni.

Az új galéria a főtéri Rhédey-palotában kapott helyet, éppen abban az épületben, amelyben 216 évvel ezelőtt az első magyar színjátszó társulat kezdte meg tevékenységét. Az első - Őszi emlékművek című - tárlaton látható festmények különböző származású és stílusú művészek munkái, akiknek nemcsak életszemlélete, de művészi felfogása is sok tekintetben különbözött.

A galéria vezetője szerint minőségi műkereskedéssel, illetve árverések szervezésével kívánnak a továbbiakban foglalkozni, ez ugyanis mindeddig hiányzott Kolozsváron és Erdélyben. Ennek ellenére, első kiállításuk nem kereskedelmi célú, hanem a kívánt színvonalat próbálja érzékeltetni. - Ez a kiállítás, mint maga a galéria, a minőség manifesztuma. Nem egyetlen irányzatra összpontosít, hanem különböző művészeket mutat be, akik közül egyesek ma is alkotnak. De nyitottak vagyunk a fiatal, pályakezdő művészekkel történő együttműködésre is - részletezte a célokat Székely Sebestyén György.

Kolozsvár kulturális térképére megkerülhetetlen pontot kívánnak a kezdeményezők rajzolni. Hogy erre van esélyük, az is bizonyítja, hogy első kiállításuk iránt már a megnyitón óriási volt az érdeklődés. Erdélyi magyar és román, valamint magyarországi műgyűjtők, művészek és művészettörténészek tolongtak a viszonylag tágas termekben látható nagyszerű alkotások előtt.

A Quadro elindult. December közepén rendezi meg első - kiállítással egybekötött - árverését.

(KOLOZSVÁR)