Pokoli jelenetek a Szentföldről
Karóba húzott lovagok, nyakatört, nyelvüknél, hajuknál fellógatott bűnösök és egyéb módokon szenvedők láthatóak a világ legnagyonobb szentföldi keresztes falfestményén, melyet tegnap mutattak be fényképeken a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
A szekkót tavaly fedezte fel egy magyar kutatócsoport Szíriában, Margat várában. Mint arról korábban a Népszabadság is beszámolt (Margat magyar lovagjai 2008. október 31.) 2006-ban Magyarország kapta meg a Szentföld legnagyobb keresztes erődítményének, a johanniták által a XII-XIII. században épített margati várnak a kutatási jogát. Az 5,7 hektáros erődítményben soha korábban nem folyt régészeti kutatás.
A turisztikai látnivalók bővítése érdekében döntöttek a szírek a vár feltárása mellett, s ehhez a korábban Damaszkuszban tanult Major Balázst, s rajta keresztül Magyarországot bízták meg. A helyszínnek más hazai vonatkozása is van, mégpedig történelmi: a johannita vár a magyar királyság anyagi támogatásával épült. Az évi 100 ezüstmárka adományozását II. András király rendelte el, amikor 1218 januárjában a keresztes hadjáratból hazatérőben maga is a vár vendége volt. A hozzájárulást több mint fél évszázadig fizette az ország.
A régészeti feltárás 2007-ben indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkájaként, de a magyar tudományosság más itézményeiből is érkeztek szakemberek a helyszínre, akik tiszteletdíj nélkül, szakmaszeretetből, az ügy fontosságát felismerve jöttek segíteni. Major Balázs vezetésével feltárták a XII-XIII. században épült vár összeomlott nagytermének alapjait, pontosan azonosították a korábban tévesen meghatározott helyiségeket (például a konyhát, amelyet korábban egy svájci szakember az “imádkozók pihenőhelyének” vélt), továbbá magyar statikusok terveket dolgoztak ki a ma is álló boltíves termek megerősítésére. Sok-sok ládányi lelet került elő: kőfaragványok, pénzek, veretek, fegyverek fém maradványai, kerámiatöredékek, melyek közül az egyiken látható grifdíszítés a misszió logója lett.
A legnagyobb szenzáció azonban a belső vár kápolnájában talált falfestmény. E kápolna sekrestyéjében 1978-ban már előkerült néhány keresztény szent képe a mennyezetről, de akkor a kutatók meg voltak győződve róla, hogy a kápolnában nincs semmiféle ábrázolás, hisz ilyesmi a Szentföldön akkor még nem is volt ismeretes. Ám 2007 októberében Selmeczi Anna freskórestaurátor mintavétele után kiderült, hogy a templomhajó szentélyhez közeli falán, a vakolat alatt festmény rejtőzik. Idén év elején Galambos Éva és Gedeon Péter segítségével tárták fel a nyolc négyzetméteres képet, amely a pokolt abrázolja. A függőlegesen három szintre tagolódó kompozíció az ördögöktől kínoztatott bűnösök szenvedéseit láttatja, melyek persze a korban használatos kínzási és kivégzési módozatok. Az egyik jeleneten egy hatalmas, pengékkel felszerelt kerék nyársalja a bűnhődőket, mellette egy püspökkel foglalatoskodik négy ördög, egy másik alak szeméből kígyók másznak ki (ami arra utal, hogy irigy volt), egyet pedig nyelvénél lógattak fel rágalmazás miatt. Sok helyen már csak a vörös alapozófestékkel rajzolt vonalak maradtak meg, másutt még látszik a színezés is. Az ikonográfiailag unikumnak tűnő képet művészettörténész még nem vizsgálta, így lehetséges alkotóiról, műtörténeti párhuzamairól nem mondhatunk semmit.
Viszont tudni lehet, hogy a kápolna szemben lévő falán is rejtőzik kép. Ez a mennyországot ábrázolja, feltárása most van folyamatban. A szenzációs lelet előkerülése után a magyarok megvizsgálhatták a közeli, népszerű turistacélpont, Krak des Chevaliers várának kápolnáját is, ahol szintén találtak több rétegben festett ornamentikus díszítést.
Mint a satótájékoztatón is elhangzott, a szír-magyar régészeti misszió anyagi fedezete magyar részről nem teljesen biztosított, pedig csupán tíz millió forintból finanszírozni lehetne a jövő évi munkálatokat. Most is elkélne egy királyi gezstus, amelynek nyilvánvaló hozadéka volna a két ország közötti kapcsolatokban
