Petőfi József, koronaherceg

Ezt kapta Petőfi Sándor a századik szülinapjára: ezt az utcát. Először Szent Péteré volt még a középkorban. De nem csupán a mai háromsaroknyi utcácska a Szervita (Martinelli) tér és a Ferenciek tere között, hanem egyben az egész kifli a Kecskeméti kapuig, azaz a Kálvin térig. Kis gótikus templom állt a mai ferences templom helyén álló Szent Péternek dedikálva, arról nevezték el az utcát, mely később Úri utca lett.

Mivel a szabadságharccal együtt a Pilvax neve is elbukott, a sarkán álló híres kávéházra is ráhúzták az utca nevét, persze németül: Café Herrengasse. Volt azután még Koronaherceg utca, a királyság felfüggesztésének pár hónapjában, 1918-19-ben Hajnóczy utca is, de 1923 óta már egyfolytában Petőfi.

Mint látjuk: nyár van, por van, és törik föl a járdát. A járdatörők pihengetnek épp a Corso étterem előtt, ki ingben, ki félmeztelenül. Már a másik oldalon is belekóstoltak a járdába, és az úttest is várja a Warszavák és Skodák gumiját nyűvő rücskös alapra az új borítást. De nem fog ám az az aszfalt itt megöregedni. 1969-et írunk. Fél évtized múltán nemhogy aszfalt, már úttest sem lesz ott, ahol most a híresen mohó benzinvedelő, M201-es Warszawa halad – csak a puszta lég, egy aluljáró kifutója fölött.  A kék metró eléri a teret, s ennek örömére 1974 és 1976 között hatalmas fölfordulással helyes kis autópályát bújtatnak át a tér alatt, mely az Erzsébet híd felé is elágazik.

Ma már tudjuk, hogy ez nem volt túl jó ötlet. A fölszínen áthatolhatatlan, fékezhetetlen forgalmú Kossuth Lajos utca, meg a végében az Y alakú földalatti autóversenypálya a város kellős közepén... Tervező eleink letűnni vélték ama kort, melyben az autón kívül is van élet a városok magjában. Úgy volt, hogy az utókor megfizeti majd bölcsességük árát, de ez egy sóher utókor, nem telik neki rá. Nem fogják a forgalmat a föld alá vinni, hogy újra élettel s vendéglátással teli gyalogjáró hely legyen a lerohadt Kossuth Lajos utca, csupán zebrákat rajzolgatnak rá, hogy jókat fékezhessen az a sok autó és busz a bátor lábonjárók örömére. Az Y aluljárót viszont megkapják a 15-ös busszal társbérletben a gyalogosok, a többi busz meg más irányból támadja majd meg az Erzsébet hidat. Az idén kezdik, jövőre végzik a forgalomszelídítő munkálatokat. Ha el nem viszi a rávalót a BKV.

Miként a szomjas Warszava fölött a levegőben olvasható: itt játszik a Katona József Színház. A Petőfi Sándor utca 6.-ban. A Párizsi udvarból mennek bele a művészek, a Modell szalon mellett meg a közönség. Eredetileg úgy volt, hogy nem mennek bele művészek, mert mozinak szánták a földszinti termet, amikor 1906-ban a ház fölépült, csak nem kaptak rá engedélyt. Bárdos Artúr viszont tíz évvel később idehozta újmódi kabarépódiumát (Nagy Endrével, Medgyaszay Vilmával), amiből nem sokkal később igazi színházat csinált. A Belvárosi Színházat.

Igen nevezetes teátrum volt ez, a maga korában a legelegánsabb Pesten. Az egész Monarchiában itt volt először forgószínpad. Amíg Bárdos a húszas években Berlinben próbált szerencsét, Beöthy László, Heltai Jenő, Lengyel Menyhért igazgatta a Belvárosit. Játszott itt Turay Ida, Uray Tivadar, Tőkés Anna, Muráti Lili, Honthy Hanna, Péchy Blanka, Dayka Mrgit, Sulyok Mária, Kabos Gyula, Páger Antal, Somlay Artúr, Csortos Gyula, Mezey Mária, Básti Lajos, Sinkovits Imre, Jávor Pál, Törzs Jenő undzovájter. Itt volt Johanna Bulla Elma és az ifjú Kállai Ferenc Romeo. 1939-ben a második zsidótörvény, 1948-ban első Rákosi vette el Bárdostól a színházat, aki nyomban el is húzott Amerikába magas kort megérni. Az államosított színház felvette Katona József nevét, és három évtizeden át a Nemzeti Színház kamarájaként működött. Amikor képünk készült, éppen Zorin Varsói melódiája volt itt a nagy siker, a sok dicsőséges filmszerep után Törőcsik Mari első nagy diadala a színpadon.

Egy évtizeddel később a magyar színház új és nagy generációja Kaposvárról, Szolnokról föltör Pestre, és szétveti a Katona anyaszínházát, a „Nemzetit”. A nagy nemzeti öregek Aczél György háta mögül abcúgolnak, Pozsgay Imre pedig megszerzi a Nemzetiből kiutált nagy generáció s a velük tartó kevésbé nemzeti öregek számára önálló színháznak a Katonát. Itt alapít tehát új színházat Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás, s velük Major Tamás és Gobbi Hilda. Ettől kezdve a Katona lesz a nemzet első számú színháza, a „Nemzeti” meg a sokadik.

Ez az új Katona már új nézőtéren kezd. A színházat a hetvenes évek második felében a jelenlegi „Nemzeti” főbűnösének, Siklós Máriának a tervei alapján úgy átépítik, hogy a régi szép szecessziós belső térből falatka sem marad. 

Petőfi Sándor utca
petőfi s utca-révész-mikó lászló
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.