A magyar modernizmus egyik jelentős mesterének képét csütörtökön Martonyi János külügyminiszter adta át Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A miniszter hangsúlyozta: a Perlrott-képet most annak az intézménynek adják át, amelyhez az igazán tartozik, így a műalkotást mostantól "mindenki magáénak tudhatja".

Budapest, 2014. január 23. Martonyi János külügyminiszter (b) és Baán László, a Szépművészeti Múzeum és az MNG főigazgatója kezet fog Perlrott Csaba Vilmos Festők iskolája című olajfestménye mellett a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) 2014. január 23-án. A Külügyminisztérium a magyar kultúra napja alkalmából átadta a kép vagyonkezelői jogát a galériának.

Mint elmondta, a Külügyminisztérium ezzel a gesztussal ünnepli a magyar kultúra napját, emlékezve Fasang Árpád zongoraművészre, későbbi UNESCO-nagykövetre, az először 25 éve megtartott ünnep ötletgazdájára is. A miniszter szót ejtett Prőhle Gergelyről (ma a tárca EU-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára) is, aki az elfeledett műalkotást egykor felfedezte a Külügyminisztérium raktárában.

Baán László kiemelte, ez a kép nem keveset összegez a magyar kultúrtörténetből: éppen azt az időszakát mutatja be a magyar képzőművészetnek, amikor az előző századelőn számos magyar festő, köztük Perlrott Csaba Vilmos ment Párizsba és dogozott együtt a legnagyobb mesterekkel.

Perlrott képe párizsi tanulmányai alatt készült, abban az időben, mikor számos magyar művész látogatta a francia főváros művészeti szabadiskoláit és magánakadémiáit. Ezekben az intézményekben neves mesterek felügyelete mellett nyílt lehetőség többek között az aktrajzolásra is. Perlrott munkája éppen egy ilyen pillanatot örökít meg, a rajzolók között női festőnövendékekkel, korai bizonyságát adva így a nők művészi emancipációjának - hívta fel a figyelmet a főigazgató.

Hozzátette, hogy a 66-szor 80 centiméteres képről sokáig az a vélekedés élt, hogy Henri Matisse festőiskoláját ábrázolja, ahol maga Perlrott is megfordult, a Fauve-okkal (Vadakkal) ki is állított. A munka újabb keltezése azonban kizárja ezt a hipotézist és azt valószínűsíti, hogy a festmény a Montparnasse-on működő Colarossi Akadémiában készülhetett.

A Festők iskolája 2000-től a berlini nagyköveti rezidenciát díszítette, majd 2006-ban szerepelt az MNG Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig című kiállításán és annak franciaországi bemutatkozásain is. Perlrott munkája a 2010-es magyar EU-elnökség idején a brüsszeli városházán rendezett magyar kiállításon volt látható, majd 2013 októberétől a párizsi Musée d'Orsay-ben az Allegro Barbaro - Bartók Béla és a magyar modernizmus című tárlaton, amelyet 160 ezren tekintettek meg.

Baán László bejelentette: a festmény az MNG állandó kiállításában abba a művészeti kontextusba kerül, amelyben keletkezett, a jövőben pedig a Nemzeti Galéria igyekszik más világhírű múzeumok időszaki kiállításaira is eljuttatni Perlrott alkotását.

Baán László az MTI kérdésére elmondta: a Külügyminisztérium adománya is jelzi, hogy az állam egyre jelentősebb szerepet vállal a kultúrmecenatúrában. A főigazgató kiemelte a Magyar Nemzeti Bank 30 milliárd forintos kerettel rövidesen induló műtárgyvásárlási programját, amely az egykori és mai magyar tulajdonú műkincsek hazahozatalára, illetve Magyarországon tartására irányul.

"Soha még az újkori magyar történelemben ekkora összeg nem állt rendelkezésre a hazai közgyűjtemények gyarapítására. Ez a keret például mai áron számolva több mint kétszeresét teszi ki annak az összegnek, amennyiért a magyar állam 1870-ben megvásárolta az Esterházy hercegi kollekciót, amely később a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapját képezte" - vont párhuzamot Baán László.