Az indoklás szerint: Doktor Sándor (1864-1945) a pécsi Bábaképző Intézet egykori igazgatója volt, de orvosi tevékenysége melletti aktív közéleti és politikai szerepvállalása, annak szellemisége "aligha egyeztethető össze a mai magyar alkotmányos berendezkedés alapeszméivel".

Az előterjesztő - Nagy Csaba fideszes alpolgármester - szerint Doktor Sándorra nagy hatással voltak az internacionalista és bolsevista tanok, az első világháború után a pécsi Nemzeti Tanács elnöke lett. Pécs szerb megszállásának idején az ő közreműködésével kiáltották ki a baranyai magyar-szerb köztársaságot - amely a trianoni békedekrétummal ellentétesen - elszakította volna a várost Magyarországtól. Doktor Sándor törekvését saját menekülésének elősegítése és a mecseki szénbányákra vonatkozó, szerbeknek tett gazdasági ígéretek motiválhatták - írta Nagy Csaba.

Az alpolgármester utalt arra, hogy a pécsi önkormányzat közvetlenül a rendszerváltás után Hungária utcává nevezte át a Doktor Sándorról elnevezett utcát, kifejezve az új demokratikus berendezkedéssel együtt járó értékrend- és szemléletváltozást.

A politikus úgy vélte, hogy a városvezetés akkor jár el következetesen, ha kissé megkésve bár, de a Doktor Sándort ábrázoló köztéri szobrot is eltávolíttatja. Ehhez Vilt Tibor szobrászművész örököse is hozzájárult - tette hozzá.