Az évszázadok során szinte minden nemzet szert tett saját párlatra, csak néhányat megemlítve: az olaszok a grappára, az oroszok és a finnek a vodkára, a görögök az ouzora. A pálinka igazi hungarikum, amely kezdettől a magyar mindennapi és társasági élet fontos része. A XIV. századból származik az első írásos emlék, amely szerint hazánkban égetetett szeszes italt készítettek. Ekkortájt borpárlatot főztek, méghozzá Károly Róbert magyar király feleségének, ez ugyanis kiváló gyógyírnak bizonyult köszvényére.

A XV. században már igen elterjedt volt az égettbor, s a szó jelentése is bővült, már nemcsak a bor, hanem a gabona- és gyümölcsalapú égetett szeszesitalokra is használták. Mátyás király korában a borszesztől megkülönböztetve crematura néven állítottak elő gabonapálinkát, gyümölcsalapú pálinka főzésével pedig az 1600-as években kezdtek el foglalkozni az emberek.

A negyedik Budapesti Pálinka Fesztivál szervezője, a Magyar Pálinkamarketing Nonprofit Kft. eltökélt célja, hogy megismertesse az emberekkel a különleges párlatot, és eloszlassa a vele kapcsolatos tévhiteket. Nagy különbség van ugyanis a minőségi és a kommersz italok közt, a szervezők szeretnék erre felhívni a látogatók figyelmét. Miközben a háttérben kellemes zene szól, kiváló lehetőség nyílik az őstermelők jeles italainak kóstolgatására, és a kedvenc pálinkák beszerezésére.

Kevesen tudják, hogy magát a pálinka elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja. Az Európai Unióban átfogó védelemben részesül ez az elnevezés, amely kizárólag a Magyarországon előállított és gyártott, 100 százalékban gyümölcsből készülő, legalább 37,5 százalékos alkoholfokkal rendelkező párlatokat jelenti.

A pálinka korántsem a részegség itala. Illatos, zamatos, van egyfajta eleganciája. A magyar ember meglehetősen régóta fogyasztja, olykor étkezés előtt közvetlenül, olykor utána is, és a korai időkben jellemző volt a munkaáldomás, azaz a közösen végzett munkák kezdetén és végén is lehúzni egy kupicával.

A fesztivál május 7-én, csütörtökön este kezdődik, remek alkalom tehát, hogy életbe hozva a régi jó szokást, munka után lehúzzunk egy kupicával. Aznap a kóstolás közepette a Hot Jazz Band muzsikáját hallgathatjuk, másnap fellép Roy és Ádám, Takáts Eszter és a GumiZsuzsi, este 8-tól pedig az Anselmo Crew zenél. Szombaton a magyarországi világzene egyik jelentős képviselője, a Montreal Jazz Fesztivál nagy felfedezettje, a Besh o droM ad koncertet, vasárnap pedig a népzenéé a főszerep, csak a megszokottól kicsit másképp. Hallhatjuk majd a folkot a könnyűzene fülbemászó dallamaival keverő Folk Error-t és a méltán híres Kerekes Band-et, akik az autentikus népzenét a funk, a jazz, a rock, a pszichedelikus és az elektronikuszenei irányzatok különböző elemeivel fűszerezik, s formálják egy általuk „ethno funk"-nak nevezett egészen különleges stílussá.

Besh'o'drom