A 2002 óta működő táncfesztivál fokozatosan alakult nemzetközi szemlévé, talán ezért, hogy új angol nevével is érzékeltetni szeretné, milyen széles földrajzi spektrumot fog át. Az L1Dancefestre Ausztriától Katalónián át Svédországig összesen hét országból érkeznek alkotók. A fesztivál öt napja alatt tizenöt előadás, valamint koncertek, beszélgetések és workshopok várják az érdeklődőket.

A meghívottak között többen jelölték meg John Cage-et viszonyítási pontként, az amerikai avantgarde művész egyaránt fontos a lengyel Anna Steller és a cseh Handa Gote számára. Előbbinek a kollázsszerűen felhasznált véletlenszerű hangok miatt, utóbbinak pedig azért, mert produkciója címe „Gombák” - Cage szenvedélyes gombagyűjtő volt egykor.

Szintén több alkotónál kerül előtérbe a nő-férfi problematika és a nemek határainak feszegetése. A svájci Chris Leuenberger például a férfiasság definícióját járja körül, míg a német Barbara Fuchs szintén identitáskeresésről: interszexualitásról, harmadik nemről beszél.

Ladjánszki Márta koreográfiájában táncol Céline Larrére, akinek Palacsinta című performansza már szerepelt egy korábbi L1 fesztiválon. És zenél a hazai csapat, a Bélaműhely, akik ipari hulladékokból, kimustrált használati tárgyakból, bicikli-és számítógép alkatrészekből készítenek olyan hangkeltő eszközöket, mint a biciklidob, a gettómaribula, az óriáscajon vagy a bikefon.