Niemeyer, a városalapító óriás
Száznégy éves koráig aktívan dolgozott, 98 évesen még újranősült, és a világért nem mondott volna le a napi pohár vörösborról. Besöpört minden építészeti díjat, nem látott semmi ellentmondást abban, hogy hithű kommunistaként számos székesegyház és templom fűződött a nevéhez, és várost teremtett a semmiből.
"Az élet nagyon rövid, midössze egy fuvallat" – bizonygatta néhány éve a világhírű építész. Az övébe azért sok minden belefért. Karrierje relatíve későn indult, 21 éves korában fejezte csak be a középiskolát, de még százévesen is irányította az irodáját, felülvizsgálta és aláírta a terveket. Az 1930-as években még Le Corbusier modernista iskoláját követte, de hamar rátalált saját, összetéveszthetetlen stílusára: a szigorú éleket, egyenes vonalakat érzéki ívek váltották fel, épületei ettől légiesek, könnyedek, olykor szinte földönkívüliek lettek.
A szakmai áttörést a Belo Horizonte-i Assisi Szent Ferenc-katedrális hozta meg: ez volt az egyik első alkalom, hogy vasbetonból emeltek egyházi épületet. A nagyvonalú ívek és grandiózus belső tér ellenére a katolikus egyház nem lelkesedett érte, több mint egy évtizedig nem is voltak hajlandók felszentelni. Niemeyerből azonban egy csapásra elismert tervező lett. Nem sokkal később meghívást kapott New Yorkba, ahol végül Le Corbusier-vel együtt tervezték az ENSZ-székházat. Igaz, az Egyesült Államokban később ritkán látott vendég volt, mert kommunista nézetei miatt nehezen kapott vízumot.
Otthon azonban számították rá. Amikor Juscelino Kubitschek, Belo Horizonte egykori polgármester lett az ország elnöke, történelmi megbízást adott Niemeyernek egy vadonatúj főváros megtervezésére. Mindössze négy év alatt nőtt ki a földből Brazíliaváros, csupa üveg fantasztikus katedrálisával, minisztériumaival, a parlament és a szövetségi bíróság épületével és széles sugárútjaival.
Niemeyer a négy év egy részét autóban töltötte: a repüléstől való félelme miatt rendre gépkocsival tette meg a 750 kilométeres távolságot Rio és Brazíliaváros között. (Később díjait, így az építészeti Nobel-díjnak számító Pritzker-díjat sem tudta személyesen átvenni, mert csak végszükség esetén ült repülőre). A város Niemeyer építészeti emlékműve lett, bár azt nem sikerült elérnie, hogy a tengerpartról végleg az ország belsejébe csábítsa az embereket.
A politikusok ma is ingáznak, mint ahogy Niemeyer is inkább Rio de Janeirót választotta. Kritikusai szeretik hangsúlyozni, hogy a város tervezésekor csak az épületekre gondolt, az emberekre alig. A sikerei csúcsán volt kénytelen elhagyni hazáját az 1964-es katonai puccs miatt.
Húsz évet töltött száműzetésben, Európában és Észak-Afrikában csepegtette el műveit: hálából székházat adott a francia kommunista pártnak – ez annyira jól sikerült, hogy 2000-ben kibérelte a Prada divatház egy divatbemutatóra –, megalkotta az algériai Constantina egyetemet, vagy az Mondadori olasz könyvkiadó oszlopokon álló, grandiózus irodaházát Milánótól nem messze.
Ahogy változott a politika, a szíve rögtön hazahúzta: emlékművet szentelt barátjának, a korábbi brazil elnöknek, és fáradhatatlanul alkotta a múzeumkat, katedrálisokat, középületeket. Nem hanyagolta el a politikát sem, 1992 és 1996 között a brazil kommunista párt elnöki tisztét is ellátta. Fidel Castro egykori kubai vezető állítólag azt mondogatta: ő és Niemeyer a világ utolsó igazi kommunistái.
89 éves volt, amikor megálmodta a tengerparton landoló repülő csészealjra emlékeztető riói Niterói kortárs művészeti múzeumot, és 95 elmúlt, amikort leadta a Novo Museu terveit. Spanyolországban tavaly avatták fel a Niemeyer-központot, amely egyfajta emlékművet állít az építésznek (hogy aztán a konzervatív politikusok pénz hiányára hivatkozva becsukják).
Mi a hosszú élet titka? – faggatták 2007-ben spanyol újságírók a 100 éves Niemeyert. - Valójában csak hatvanéves vagyok. Mindent úgy csinálok, mintha ennyi volnék – válaszolta, és rendületlenül szivarozott. 76 évig élt boldog házasságban feleségével, aki azonban 2004-ben, 93 évesen meghalt. Tavaly elvesztette egyetlen lányát is, ő 85 évesen távozott az élők sorából.
Niemeyer némi megütközést keltve 98 évesen újranősült: ezúttal nem bízta a dolgokat a véletlenre, nála 40 évvel fiatalabb titkárnőjét vette feleségül. Állítólag az esküvő előtt büszkén mondogatta: férfiassága kiválóan működik. Épp úgy, mint alkotóereje.