Az egyik chilei rajongó azzal magyarázta a török filmek sikerét, hogy könnyebben tud ráhangolódni a régimódi romatikus török drámákra, mint az amerikai, szexuálisan túlfűtött sorozatokra. Akkor jött rá, hogy mennyire fárasztotta az amerikai TV-t jellemző erőszak és szexizmus, amikor elkezdett török szériákat nézni

Egy perui rajongó elmondta, a barátaival török tévéeseteket rendeznek és meg is beszélik a látottakat. Okosnak tartják a jeleneteket és szépnek találják a török színészeket is.

Burhan Gun, a török tévé és moziproducerek céhének elnöke szerint a sikernek több oka is van. Egyrészt a török karakterek nem idegenek a dél-amerikaitól. Másrészt a sorozatok sok, a dél-amerikaiakéhoz hasonló problémával foglalkoznak, például a vidékről a városok felé irányuló migráció problémájával.

Míg a török filmexport 2004-ben még csak 10 ezer dollárt hozott, addig 2015-ben már 250 millió dollárt és Gun elnök szerint 2023-ra szeretnék elérni a 1 milliárd dollárt. Eddig 140 országban mintegy 400 millió nézője volt a török sorozatoknak. Tavaly Argentinában a Mi Fatmagul bűne? című sorozat hódított, az előző évben Chilében az 1001 éjszaka vonzott milliókat a képernyő elé.

A török sorozatok sikerének Recep Tayyip Erdogan elnök is örül, mert növelik Törökország jó hírnevét, bár annak nem örült, hogy Szulejmán szultánt kvázi alkoholistának nőcsábásznak állította be az egyik népszerű sorozat. Ennek ellenére a szappanoperák jó hatással lehetnek a diplomáciai kapcsolatokra, ezek készítették elő például Erdogan februári látogatását Chiléban, Peruban és Ecuadorban.