Oroszország sorsa egy agyműtéten múlt
Áttekintve és összevetve az orosz és francia vonatkozó forrásokat a Barrow intézet nemzetközi kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy francai sebészének, Jean Massot-nak kulcsszerepe volt abban, hogy Kutuzov 1812-ben győzelemre vezette a cári hadsereget.
Kutuzov 1774-ben elszenvedett sebesülése valószínűleg befolyásolta döntéshozatali képességét. Korabeli szemtanúk szerint az első sebesülés után megváltozott a tábornok személyisége. Így, amikor 1812 őszén Napóleon Moszkva alá érkezett hatalmas haderejével, Kutuzov elkerülte a konfrontációt. Elrendelte Moszkva felégetését és hadseregével Moszkvától keletre, biztonságos helyre húzódott vissza.
Napóleon hadserege megszállta Moszkvát, ám élelem és utánpótlás hiányában a korai igen kemény orosz tél legyőzte őt. Napóleon decemberben hadseregét hátrahagyva legyőzötten tért vissza Párizsba.
A többi tábornok úgy vélte, hogy Kutuzov őrült, és valószínűleg az is volt. Az agyműtét megmentette életét, de agya és egyik szeme súlyosan sérült maradt. Ez a helyzet idézte elő azt, hogy később a legjobbnak bizonyult döntést hozza meg. Ha nem lett volna sérült, valószínűleg szembeszállt volna Napóleonnal és vereséget szenvedett volna.
Egyesek bizonyosan azt mondanák, hogy a sors keze volt abban, hogy ez a briliáns orosz tábornok, aki az orosz lélek és karakter megtestesítőjévé vált, túlélt két majdnem halálos fejsérülést, de elkerülte a figyelmet a kor legjobb agysebészeti eljárása, amely jelentős részben járult hozzá Kutuzov sikereihez – írták a kutatók tanulmányukban.