Az Akadémia 2010-ben vásárolta meg a területet a Műegyetemtől, a rajta lévő, korábban elkezdett, de félbehagyott épületszerkezetet pedig egy PPP-konzorciumtól. Az eredetileg irodaháznak tervezett épületet húsz hónap alatt szinte az utolsó eleméig átalakították, s tették alkalmassá jelenlegi feladatára. A huszonegyedik századi igényeket kielégítő, minden ésszerű és megfizethető épületgépészeti megoldással felszerelt kutatóhelyen félezer kutató kap helyet. A magyar tudomány történetében először fordul elő, hogy a legkülönbözőbb tudományterületekről érkező kutatók egy épületben, egymást segítve dolgozhatnak együtt.

A 9,5 milliárdból felhúzott kutatóhellyel kapcsolatban Orbán Viktor tavaly májusban jelentette be, hogy a kabinet vissza nem térítendő támogatássá alakította át a kutatóközpontnak adott forrást. Pálinkás József akadémiai elnök szerint Magyarországon nemcsak kiváló tudós tehetségek teremnek, hanem világszínvonalú kutatói körülmények is formálódnak. Itt minden adott ahhoz, hogy világra szóló eredmények szülessenek. Keserű György Miklós, a kutatóközpont főigazgatója szerint az új központ, a Műegyetem, az ELTE és Infopark összesen több mint ezer kutatójával és fejlesztőjével esély van arra, hogy Közép-Európa egyik legjelentősebb tudáscentrumát hozzák létre. Ennek érdekében az érintettek tegnap együttműködési megállapodást kötöttek.

Azzal, hogy Lágymányosra költöznek az intézetek, az eddig használt épületek felszabadulnak. Információink szerint az MTA ezek – így például a kémiai kutatóközpont Pusztaszeri úti épületének – eladását tervezi. A fejlesztés nem áll meg: 2015-re, nyolcmilliárd forintból felépül (az új Nemzeti Színház közelében) egy hasonló épület a társadalomtudósok számára.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Természettudományi Kutatóközpont új épületének ünnepélyes megnyitóján. 2013.11.15. Fotó: Móricz Simon