Opera Mozartról a Liszt Ferenc repülőtéren
Jíri Menzel és Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A művet rendező Oscar-díjas Jíri Menzel legkevésbé a készülő előadásról akart beszélni. Amiről egyáltalán semmit sem mondott, és ezt deklarálta is: a rendezői koncepciója. Már gyerekkorában is irgalmatlanul unta az operát, csak a hangok, a hangszerek izgatták, a meggyötört operaénekesek arca és a klisék nem. Szerinte az operában a zenéé, a karmesteré, a művészeké a főszerep, ő maga csak csodálja őket, boldogan hallgatja. Ő maga ösztönalapon rendez, nem ismeri a kottát, ugyanakkor megígéri, nem fogja hülyíteni a nézőket felesleges truvájokkal.
A darab librettóját viszont, akárcsak a legtöbb operánál, teljesen értelmetlennek tartja. Az énekeseket is arra buzdítja, hogy inkább Mozart zenéjéből induljanak ki, ne a bugyuta történetből. Mert mennyire hihető például, hogy egy bajusszal elmaszkírozott embert nem ismer fel a szerelme?
A férfi-nő közötti hűségben meg egyáltalán nem hisz. És hozzáteszi: sosem élvezte volna az életet igazán, ha ezt fontosnak tartja. Hű ugyanakkor a családjához, a városához, a nemzetéhez és a meggyőződéseihez.
Az operaénekesek közül az október 10-i premier-szereposztás Fiordiligi–Dorabella párosa, Celeng Mária és Balga Gabriella volt jelen a reptéri váróban. Ők egyébként unokatestvérek. A két fiatal felvidéki énekesnő arról beszélt, hogy Menzel hányszor mondta nekik: felejtsék el az operai gesztusokat. Ne a szavakat énekeljék, hanem a zenét.