A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. Az októberi program a Nyilasok, nemzetiszocialisták - a szélsőjobb Magyarországon címet viseli.
Mint a szakember elmondta, a nyilas uralom 65 éve, 1944. október 15-én kezdődött, amikor Szálasi Ferencnek, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjének átadta a hatalmat Horthy Miklós kormányzó. A nyilasok miatt Magyarország mindvégig, a háború befejezéséig megmaradt a náci Németország oldalán.

A kiállításon már a második teremben meggyőződhet róla a látogató, hogy Magyarországon a két világháború között folyamatosan jelen volt az antiszemitizmus. A jogfosztás termében különböző szélsőjobboldali mozgalmakról találhatók felvételek, mint például az ifjúságot megszólító Turul Szövetségről - fogalmazott.

Pécsi Tibor tájékoztatása szerint láthatók a kiállításon a Nyilaskeresztes Párt és a Magyar Nemzetiszocialista Párt plakátjai és szórólapjai, sőt azzal is szembesül az érdeklődő, hogy olyan kis használati tárgyakat, mint a gyufásdobozokat is kihasználták a szélsőjobboldali pártok maguk reklámozására. Propaganda tevékenységüknek betudhatóan erősödött a kirekesztő, antiszemita hangulat az országban - mutatott rá.

A szabadságtól való megfosztás termében láthatók egyebek mellett az önkéntesekből álló paramilitáris alakulat, a Halálfejes Légió avatásáról készült fényképek, valamint azok a fotók is, amelyek azokról a nyilas razziákról készültek, melynek során a budapesti Rákóczi és Wesselényi utcákon meneteltették a zsidókat - közölte.

Az oktatási programvezető kiemelte: az élettől való megfosztás termében interaktív térképeken követhetik nyomon a látogatók a zsidók ellen elkövetett atrocitások helyszíneit, valamint azt, hogy hol voltak a nyilasoknak pártirodái és körzeti irodái. Képeket is láthatnak a látogatók többek között a Maros utcai kórházban elkövetett vérengzésekről, ahol az orvosokat, az ápolókat és betegeket egyaránt lemészárolták.

Az utolsó teremben meghallgatható többek között a német náci háborús bűnösöket elítélő nürnbergi per, valamint Szálasi Ferenc perének hanganyaga is. Szálasi a tárgyaláson még 1946-ban is nemzetvezetőnek titulálta magát, amely kijelentését a per hallgatósága gúnyolódva fogadta - említette meg.

A Páva utcai zsinagóga földszintjén a nyilas terrorral is szembeszegülőkről és az embermentőkről láthatnak installációt az érdeklődők.